táperő szinonimái

főnév
  • tápérték
  • termőerő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

garázda I.

melléknév
  • durva, erőszakos, vad, agresszív, féktelen, duhaj, duhajkodó, verekedő, kötekedő, huligán, vandál, krakéler (régies), balhés (szleng), vaddisznó (bizalmas), radó (tájnyelvi)

folyam

főnév
  • folyó
  • áradat, áramlás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a táperő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szűköl

ige
  • vonít, nyüszít, vinnyog, csahol
  • panaszkodik, siránkozik, nyöszörög

számít

ige
  • kiszámol, kalkulál, összeszámol, összegez
  • felszámít, felszámol, hozzáad, figyelembe vesz, csap (valamihez), számba vesz
  • datál, kalkulál
  • sorol, tekint (valaminek), minősít
  • tartozik, minősül, ér (valamennyit), jelent, cernál (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): alapoz, bazíroz (bizalmas), támaszkodik, épít, számol (valakivel, valamivel), aspirál (valamire), pályázik (valamire), számot tart (valamire), bízik (vkiben, vmiben), elvár, remél, vár (valakit, valamit)
  • képvisel, jelentősége van, súllyal bír, számba jön
  • fontos, érvényes

sütő

főnév
  • tűzhely, kemence
  • (régies): pék, pereces (régies)

rontás

főnév
  • rosszabbítás, rongálás, pusztítás
  • babonázás, boszorkányozás, igézet, átok, varázslat, tétemény (régies), szemmel verés, betegség (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): csúz, köszvény
  • (szleng): menstruáció (szaknyelvi), havibaj

talppont

főnév
  • nadír (szaknyelvi)(szaknyelvi)

testalkat

főnév
  • termet, alkat, felépítés, alak, fizikum, konstitúció (szaknyelvi), testkötése (tájnyelvi), testépület (tájnyelvi)

próbababa

főnév
  • bábu
  • próbakisasszony, manöken, modell

pongyola I.

melléknév
  • hanyag, lompos, rendetlen, slampos, pacuha (tájnyelvi), gondozatlan, slendrián, felöltözetlen (régies)
  • henye, laza, lezser, pontatlan, zilált

mennydörög

ige
  • zeng, dörög, morajlik, égzeng (tájnyelvi), dübörög Sz: hömbörgetik a hordót; odafönn kugliznak az angyalok; Szent Péter kuglizik; szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
  • veszekedik, harsog, szitkozódik, átkozódik, gyalázkodik, vitatkozik, káromkodik, ordít, üvölt, kiabál

ráfizetés

ige
  • túlfizetés, hozzátétel, felülfizetés (régies)
  • veszteség, kár, pénzkidobás (bizalmas), hiány, deficit

tisztázatlan

melléknév
  • felderítetlen, megoldatlan, kétséges, megfejtetlen, talányos, rejtelmes, titokzatos, eldöntetlen, meghatározatlan, megvilágítatlan
  • rendezetlen, kusza, kuszált, zavaros, konfúzus (régies), obskúrus (idegen)
  • kétes eredetű

túlontúl

határozószó
  • túlságosan, túlzottan, mérhetetlenül, mértéktelenül, szerfölött, szerfelett
  • nagyon

idébb

határozószó
  • közelebb, errébb

verekedik, verekszik

ige
  • ütlegel, bunyózik (szleng), osztozkodik, ölre megy, öklöz, brusztol (szleng), pofozkodik, birkózik, dulakodik, hajba kap, birokra kel
  • harcol, küzd, mérkőzik, hadakozik, vív
  • párbajozik, viaskodik, tusakodik

tápláló

melléknév
  • tápdús, laktató, kiadós, dús, zsíros, hizlaló, gazdag, hastömő (tájnyelvi)
  • szító, izzító, élesztő, fűtő, gerjesztő, fokozó

szultán

főnév
  • padisah, császár, uralkodó, török cár (régies)

temető II.

főnév
  • sírkert, temetkezési hely, temetőhely, sírmező, temetőkert, cinterem (régies)
  • templomkert, templomudvar

végül

határozószó
  • utoljára, a végén, végre, végtére, végezetül (választékos), befejezésül, befejezésképpen, ultimó (idegen), záradékul, utóvégre, utolsónak, bezárólag
  • idővel, lassanként, időhára (tájnyelvi)

tasak

főnév
  • zacskó, papírzacskó, stanicli (bizalmas)
  • zsák, szatyor
  • pofazacskó

szárnyaszegett

melléknév
  • sebesült, sérült
  • letört, csalódott, levert

terhes

melléknév, főnév
  • megrakott, telepakolt
  • állapotos, várandós, kismama, viselős, gyermeket vár, másállapotos, másállapotban van, teherben van, hasas (tájnyelvi), vastag (tájnyelvi), gravida (szaknyelvi), hozós (tájnyelvi), pocakos, felhasú (tájnyelvi) Sz: áldott állapotban van; anyai örömök elé néz; csontra hízik; két májára hízik; kettőre eszik; kurta elöl a szoknyája; nő a ház eleje; olyan betegsége van, amibe még senki se halt bele; Rómába megy; tele van a zsák; teli a kas
  • ellős (tájnyelvi), vemhes
  • fárasztó, nyomasztó, nyugtalanító, zavaró, kényelmetlen, elcsigázó, strapás (bizalmas), embert próbáló, kellemetlen, nehéz, megviselő, kedvezőtlen, vesződséges
  • feszélyező, erőszakos, tolakodó, okvetetlenkedő

vérátömlesztés

főnév
  • transzfúzió (szaknyelvi)