személyi I. szinonimái
melléknév
- egyéni, individuális, személyes, perszonális (idegen), magán
személyi II. szinonimái
főnév
- (bizalmas): személyazonossági, személyazonossági igazolvány, igazolvány
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
állomásozik
ige
- tartózkodik, marad, stacionál (régies), táborozik, állomásol (régies), tanyázik (bizalmas), megszáll
rettenetes
melléknév
- rettentő, rémületes, rémes, rémséges, rémítő, rémisztő, félelmes (régies), félelmetes, borzasztó, borzalmas, iszonyú, iszonyatos, embertelen, szörnyű, szörnyűséges, irtózatos, irtóztató, förtelmes, ijesztő, terribilis (idegen), horribilis, hajmeresztő, hátborzongató
- éktelen, irtó (bizalmas), roppant, hallatlan, égbekiáltó, mértéktelen, kibírhatatlan, leírhatatlan, megdöbbentő
- pocsék, csapnivaló, gyalázatos, szörnyű
szegély
főnév
- szegélydísz, bordűr, paszomány, sujtás, szegőszalag, ruhahajtóka, bortni (idegen), szegőzsinór, szövetszél, passzé (idegen), korc (tájnyelvi)
- szél, perem, karima, párkány, káva, kantni (szaknyelvi), koszorú, szegés
- margó
szórakoztató
melléknév
- mulattató, mulatságos, tréfás, vicces, humoros, kacagtató, nevettető, mókás, muris (bizalmas)
- élvezetes, érdekes, szívderítő, könnyű, unaloműző
őrszem
főnév
- járőr, őr, vigyázó, felügyelő, poszt, silbak, strázsa, őrjáró, patrul (régies), pikét (régies)
- éjjeliőr
megbíz
ige
- felhatalmaz, meghatalmaz, feljogosít, kijelöl, kinevez, kiküld, delegál, akkreditál (idegen), ráruház
- megkér, felszólít, meghagy, utasít
távozás
főnév
- elmenetel, elutazás, kimenés, kijárás, kilépés, kivonulás, lelépés (bizalmas), elköltözés, kivándorlás, emigrálás
- lemondás, visszavonulás, leköszönés
- halál, elhalálozás, elmúlás
hányattatás
főnév
- viszontagság, megpróbáltatás, hányódás, sodródás, kálvária, bolyongás, odisszea (választékos)
- nyomorúság, szenvedés, gyötrődés, ínség, nélkülözés, szükség, katasztrófa, romlás, tortúra, csapás
szemérmes
melléknév
- szégyenlős, szende, lányos, szemérmetes, erkölcsös, szemérmeskedő, szűzi, szűzies, prűd
- szerény, bátortalan, félénk, tartózkodó
szaktárs
főnév
- munkatárs, szaki (bizalmas), szakika (bizalmas), kolléga, kartárs (régies)
- szakmabeli, kebelbeli (régies)
tűrhető
melléknév
- elviselhető
- elfogadható, középszerű, közepes, enyhe, mérsékelt, tolerábilis (idegen), maradhatós (tájnyelvi), szenvedhetős (tájnyelvi)