szőlőfürt szinonimái

főnév
  • szőlőgerezd (tájnyelvi), fürt, biling (tájnyelvi), szőlőfej (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ördög

főnév
  • sátán, gonosz, devla (idegen), diabolus (idegen), beliál (idegen), Belzebub, sátánfajzat, Lucifer, Mefisztó, drómó (tájnyelvi), démon, kísértő, kígyó, krampusz (bizalmas), fene (régies), sötétség szelleme; kecskelábú, kalánfülű angyal

isteni

melléknév
  • istentől eredő, mennyei, szent, istenszerű, csodás, örök, felsőrendű
  • finom, remek, kitűnő, nagyszerű, felséges, csodálatos, óriási, pompás, pazar, kiváló, elsőrangú, gyönyörű, élvezetes, elbájoló, elbűvölő, angyali, tündéri
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szőlőfürt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szike

főnév
  • sebészkés, kés

sömör

főnév
  • herpesz, sömörög (tájnyelvi), bőrszenny (régies), kiütés, pörsenés

síel

ige
  • sízik

regényes

melléknév
  • (régies): ábrándos, érzelmes, szentimentális, rajongó, romantikus, meseszerű, vadregényes
  • érdekes, fordulatos, színes, mozgalmas, kalandos, változatos

szoknyavadász

főnév
  • szoknyabolond, nőbolond, asszonybolond, kékszakáll, nőcsábász, szoknyapecér (bizalmas), kakas (tréfás), szeladon (régies), kurafi (régies), donjuan, kujon (bizalmas), casanova, kurvahajcsár (durva), kurvapecér (durva)

taszító

melléknév
  • visszataszító, csúnya, csúf, rút, visszatetsző, kellemetlen, gusztustalan, undorító, utálatos, förtelmes, riasztó, ijesztő, antipatikus, ellenszenves

perzsa I.

melléknév
  • iráni

pattanás

főnév
  • pukkanás, csattanás, kattanás, reccsenés, roppanás, sercenés, koppanás, repedés, rianás
  • pörsenés, bőrgöb (szaknyelvi), mitesszer, papula (szaknyelvi), vimedli (bizalmas), bibircsók (tájnyelvi), csurják (tájnyelvi), ormó (tájnyelvi), szökedék (tájnyelvi), szökés, ötlés
  • kelevény (régies), kelés, furunkulus (szaknyelvi), fakadás (tájnyelvi)

megsajnál

ige
  • megszán, megkönyörül, részvétet érez, együtt érez, megesik a szíve (valakin)

politika

főnév
  • államtudomány, államtan, országászat (régies)
  • (tájnyelvi): fortély, ravaszság, taktika

tekercsel

ige
  • göngyöl, göngyölet, orsóz, csévél, motollál, felteker, összeteker, gombolyít

tompa

melléknév
  • életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
  • (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
  • (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
  • (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
  • nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
  • érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)

hiteles

melléknév
  • hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető, biztos, közhitelű, hitelre méltó, hű, tárgyszerű
  • eredeti, valódi, igazi, hamisítatlan, autentikus, bizonyított, originális, igazolt, szabályos, valóságszerű
  • hivatalos, törvényes, jogos, elismert
  • hitelesített

zárkózik

ige
  • begubózik, begubódzik, csukaszkodik (régies)
  • bezárkózik

valcer

főnév
  • (régies): keringő

szörnyen

határozószó
  • nagyon, roppantul, irtó (bizalmas), fenemód, rendkívül, rettenetesen, borzasztóan, módfelett, szerfelett, állatira (szleng)

szétszalad

ige
  • széjjelszalad, szétfut, széjjelfut, szertefut, szétugrik, szétszéled, széjjelszéled, elszéled
  • elterjed, szétterjed

tángál2

ige
  • ver, ütlegel, püföl, náspángol

vadság

főnév
  • durvaság, féktelenség, szilajság

szükséges

melléknév
  • kellő, kívánatos, indokolt, muszáj, helyénvaló, elengedhetetlen, nélkülözhetetlen, elkerülhetetlen, óhatatlan, elmaradhatatlan, szükségszerű, szükségképpeni
  • fontos, létfontosságú

stampedli

főnév
  • pohárka, kispohár, kupica, stramperli (tájnyelvi)

tárgyatlan

melléknév
  • határozatlan, intranzitív (szaknyelvi)(szaknyelvi)

valamennyire

határozószó
  • annyira-amennyire, félig-meddig, félig, kissé, valamicskét, valamelyest, némileg, némiképp, egy kissé, egy kicsit