szökken szinonimái

ige
  • szökik, szökell, ugrik, pattan
  • (valahol): terem, odaugrik, odapattan
  • (vér): felszökik, lövell
  • (ár): felmegy, felszökik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fémes

melléknév
  • fémfényű
  • fémszerű
  • fémtartalmú

szentmise

főnév
  • mise, szentmiseáldozat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szökken szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szigorúság

főnév
  • szigor, fegyelem, szeveritás (idegen), zordság, zordonság, ridegség, keménység, merevség, rigorózusság (idegen)

sóvár

melléknév
  • sóvárgó, mohó, epedő, epekedő, áhítozó, vágyakozó, vágyódó, esengő, epedező, leledző (régies), ácsingózó, esenkedő (tájnyelvi), kiéhezett (pejoratív)

settenkedik

ige
  • setteng, sündörög, senderkedik (tájnyelvi), seppenkedik (tájnyelvi), setrenkedik (tájnyelvi), somfordál, sompolyog, kujtorog, lopakodik, lopódzik, ólálkodik, oldalog, oson, surran
  • rejtőzik, lappang, bujdokol
  • (valaki körül): forgolódik, lábatlankodik

regenerál

ige
  • megújít, felújít, felélénkít, felüdít, felfrissít, serkent, felpezsdít, vitalizál, stimulál, rekreál (szaknyelvi), reaktivál (szaknyelvi)

szókimondó

melléknév
  • nyílt, egyenes, őszinte, karakán, igazmondó, szókiszóló (tájnyelvi), mérmondó (tájnyelvi) Sz: a kapát kapának, az ásót ásónak mondja; nem tesz lakatot a szájára; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá a véleményét; ami a szívén, az a száján; nyelvén van a szíve; kimondja, ami a szívén fekszik; kijelenti feketén-fehéren; nem árul zsákbamacskát; kerek perec kimondja; nem köt görcsöt a nyelvére

taszajt

ige
  • (tájnyelvi): taszít, nyom, tol, lódít
  • lök
  • (durva): közösül, szeretkezik

persze

módosítószó
  • természetesen, hogyne, magától értetődően, valóban, igazán, csakugyan, kétségtelenül, feltétlenül, igenis, okvetlen, nyilvánvalóan, előreláthatóan, naná (bizalmas), noná (bizalmas)

patrónus

főnév
  • pártfogó, védnök, támogató, protektor (régies), jótevő, jóakaró
  • mecénás, szponzor
  • védőszent, szószóló
  • (régies): kegyúr (régies)

megrövidít

ige
  • megkurtít, lerövidít, csorbít, levág (szleng), felhajt (szoknyát), megnyirbál
  • meghúz, kivonatol (szöveget)
  • megkárosít, megkisebbít (tájnyelvi), becsap, rászed, palira vesz (szleng), átver (bizalmas), átcsesz (szleng), átráz (bizalmas)
  • csökkent, korlátoz, redukál, megfoszt (jogtól)

polip

főnév
  • hidra (idegen), nautilusz (idegen)

tekejáték

főnév
  • tekézés, kuglizás, kugli (bizalmas)

tolvajnyelv

főnév
  • argó, szleng, csibésznyelv (választékos), jassznyelv, fattyúnyelv, zsiványnyelv (régies), nyalavi (régies)
  • csoportnyelv, zsargon

hiteget

ige
  • áltat, kecsegtet, biztat, szédít (bizalmas), bolondít, megtéveszt, félrevezet, ámít, hamiskodik, mecegtet (tájnyelvi), hitet (tájnyelvi), kábít (bizalmas), etet (szleng) Sz: az orránál fogva vezet; port hint a szemébe

zárda

főnév
  • kolostor, klastrom, rendház
  • monostor
  • (régies): leányiskola

választott

főnév, melléknév
  • kiszemelt, kiválasztott
  • szerelmes, kedves, jövendőbeli, jegyes
  • mátka, menyasszony, menyasszonyjelölt
  • vőlegény, vőlegényjelölt

szőrme

főnév
  • prém, bunda, boa
  • irha

szétroncsol

ige
  • összeroncsol, összezúz, szétzúz, széjjelzúz, összetör
  • feldúl, elpusztít, szétrombol, széjjelrombol

tanfelügyelő

főnév
  • szakfelügyelő, iskolafelügyelő (régies)

vadonatúj

melléknév
  • új, újdonsült, újdonatúj, legújabb, friss, vadiúj (szleng)

szűkölködik

ige
  • nélkülöz, nyomorog, tengődik, hiányt szenved (valamiben), szükséget lát, éhezik, koplal, híján van (valaminek)

stagnál

ige
  • áll, pang, vesztegel, szünetel, tesped
  • megreked, megakad

tárgyalás

főnév
  • megbeszélés, megvitatás, tanácskozás
  • értekezés, ülés, konferencia, értekezlet, eszmecsere, konzílium
  • alku, egyezkedés

valamelyest

határozószó
  • némileg, némiképp, némiképpen, valamennyire, félig-meddig, egy kissé, egy kicsit, kisség (tájnyelvi)