sokan szinonimái

határozószó
  • számosan, többen, nagy számmal, nagy számban, tömegesen, tömegével, százával, ezrével

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sóhaj

főnév
  • sóhajtás
  • óhaj, kívánság
  • fohász

elragadtat

ige
  • (elragadtatja magát): elveti a sulykot
  • gyönyörködtet, magával ragad, elbűvöl, megragad, megbabonáz, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, lenyűgöz, elkápráztat, meghódít, megnyer, elszédít (bizalmas), rabul ejt, foglyul ejt, leigáz, hatalmába kerít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sokan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sáska

főnév
  • aprókabóca (tájnyelvi)
  • őszi féreg
  • (régies): szöcske

püffedt

melléknév
  • dagadt, duzzadt, puffadt, felfúvódott, táskás, feszülő (has)
  • kövér, hájas, elhízott

praktikus

melléknév
  • célszerű, célravezető, célirányos, kivihető, keresztülvihető, végrehajtható, megvalósítható
  • gyakorlatias, ötletes, életrevaló, józan, ügyes
  • hasznos, előnyös, használható, megfelelő, alkalmatos, ésszerű

pakolás

főnév
  • csomagolás
  • (szaknyelvi): tömítés, burkolás
  • borogatás
  • arcpakolás, maszk, szépségmaszk

sikátor

főnév
  • köz, mellékutca, utcácska, átjáró, közle (régies), útcika (régies), zugutca (régies), szegle (régies)
  • zsákutca, kutyaszorító (régies)

szaporáz

ige
  • gyorsít, élénkít
  • rákapcsol
  • rop, fürgén jár

odábbáll, odébbáll

ige
  • elmegy, eltávozik, meglóg (bizalmas), lopva távozik, elillan, ellopódzik, elrőföl (tájnyelvi), eltágul (tájnyelvi), eloldalpáloz (tájnyelvi), elneszel (tájnyelvi), kifarol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elvaszanodik (tájnyelvi), lelécel (szleng), eliszkol, elszelel, elsompolyog, elsomfordál, elkotródik, eltakarodik, eltisztul, meglép (bizalmas), elhordja magát, lekopik (szleng)
  • elköltözik Sz: a távozás hímes mezejére lép (bizalmas); viszi az egyszeregyet; eltűnik a balfenéken; felszedi a fürjhálót; felszedi a sátorfáját; kereket old

nyíltan

határozószó
  • világosan, egyenesen, őszintén, magyarán, kereken, kendőzetlenül, szabadon, félreérthetetlenül, áperte (régies), nyilván (régies), ország-világ előtt

leromlik

ige
  • lefogy, lesoványodik
  • legyengül, sorvad, lesatnyul (tájnyelvi), lerosszul (tájnyelvi)
  • elértéktelenedik, értéktelenné válik
  • csökken, hanyatlik

optikus

főnév
  • látszerész, szemüvegkészítő, szemüveges (bizalmas)

szekér

főnév
  • kocsi, igáskocsi, parasztkocsi, fogat, országos jármű (régies), kordé, ekhós kocsi
  • taliga

szívfájdító

melléknév
  • elkeserítő, elszomorító, szívtépő (választékos), szívfacsaró, szívszaggató, megindító, megható, megrendítő, gyötrő, gyötrelmes, kínzó, szívrepesztő, szívbe markoló

görget

ige
  • gurigázik, hengerget, henterget, hengerít, forgat, gördít, gurít, gurigat (tájnyelvi), gurigál (tájnyelvi)
  • (kandisznó): párzik

ügykezelés

főnév
  • ügyintézés, adminisztráció, adminisztrálás, irodai munka

testőrség

főnév
  • testőrcsapat, gárda (régies), kíséret

sokszor

határozószó
  • nemegyszer, többször, számos alkalommal, több ízben, sok ízben, jó néhányszor, elégszer, gyakran, gyakorta, sűrűn, százszor, ezerszer, számtalanszor, lépten-nyomon

sapkaellenző

főnév
  • napellenző, sild (bizalmas), simli (bizalmas), simléder (bizalmas)

szaglász

ige
  • szagolgat, szaglál, szimatol, szimatot kap
  • kutat, kémlel, kíváncsiskodik, fürkész, puhatol, puhatolózik, vizsgálódik (bizalmas), nyomoz, cserkész (régies), leselkedik, vizslat

terít

ige
  • helyez, fektet, betakar, borít, takar, befed, tereget (tájnyelvi)
  • ráterít, vet, dob, kanyarít, kavarint (tájnyelvi), gabalyít (tájnyelvi)
  • szétszór, széthint, széjjelhord
  • megterít, tálal, felszolgál, felad (régies), kínál, szervíroz, fölhord, garníroz (szaknyelvi)
  • (földre terít): ledönt, földhöz teremt, földhöz vág
  • (árut): eloszt, szétoszt

spicli

főnév
  • besúgó, áruló, júdás, feljelentő, spion, kém, titkos ügynök, hírszerző, felderítő, informátor, fül (bizalmas), tégla (szleng), pacsirta (szleng), furulya (szleng), három per hármas (szleng), delátor (régies)

rágalmaz

ige
  • vádol, vádaskodik, gyanúsít, leszól, becsmérel, befeketít, szájára vesz, ráfog, bevádol, áskál, becsületébe gázol, meghurcol, eláztat (bizalmas), gyaláz, bemárt (bizalmas), ráken, bemószerol, csármál (tájnyelvi), felmocskol (tájnyelvi), kárpátol (tájnyelvi), hercehurcál (tájnyelvi), diffamál (idegen) Sz: rossz hírét költi; veszett hírét költi; alaptalan vádakkal illet

szalma

főnév
  • gabonaszár
  • alom, törek
  • pozdorja (régies), ehetoll (tájnyelvi), zsúp (tájnyelvi)
  • (bizalmas): szalmaözvegy
  • facér, társtalan

tesped

ige
  • tétlenkedik, henyél, lustálkodik, hever, lesped (tájnyelvi), teng-leng, heverészik, lebzsel, lébecol