puha szinonimái

melléknév
  • lágy, petyhüdt, ernyedt, gyenge, meggyöngült, löttyedt, pihepuha, tottyadt (tájnyelvi), pozsgás (szaknyelvi), pempős, pépes, felpuhult, fonnyadt, lottyadt, szotyka (tájnyelvi), szotyogós (tájnyelvi), lepenye (tájnyelvi)
  • erőtlen, elkényeztetett, gyenge
  • pipogya, elpuhult, puhány, teddide-teddoda, erélytelen, határozatlan, engedékeny, enervált, férfiatlan, effeminált (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cserél

ige
  • csereberél, cserébe ad, ad-vesz, cserekereskedik (bizalmas), kereskedik, csencsel (szleng), feketézik (szleng), csakliz (régies), seftel (régies)
  • vált, változtat, módosít(valami, valaki mellett)

termelékeny

melléknév
  • eredményes, produktív, jövedelmező, rentábilis (szaknyelvi), hasznot hajtó, megtérülő, gyümölcsöző
  • eredménytelen, improduktív
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a puha szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pokróc

főnév
  • takaró, pléd, daróc, cserge
  • lótakaró
  • (régies): szőnyeg, lábtörlő, rongyszőnyeg

örömittas

melléknév
  • örömmámoros, elragadtatott, boldog, jókedvű, önfeledt, vidám

óvatosság

főnév
  • körültekintés, megfontoltság, előrelátás, elővigyázatosság, elővigyázat, prekaució (idegen), providencia (idegen), vigyázat, éberség, kautéla (idegen), meggondoltság, őrködés, ügyelés, bizalmatlanság, gyanú
  • diszkréció (idegen)

nemz

ige
  • (férfi): megtermékenyít, fogantat
  • közösül, párosodik
  • létrehoz, teremt, alkot

presszó

főnév
  • eszpresszó, kávézó, cukrászda

replikáz

ige
  • megfelel, visszavág, felesel, válaszol

mérkőzés

főnév
  • meccs
  • verseny, találkozó, torna, összecsapás, csata, akció, ütközet, verekedés, menet, erőpróba, játszma, tusa, összeütközés, viadal, küzdelem, harc, játék
  • vetélkedő, versengés, vetélkedés

melléklet

főnév
  • csatolmány, toldalék, pótlás, pótlék, kísérő (irat), tartozék, záradék, függelék, appendix (régies), affixum (régies), kiegészítés, toldás, járulék
  • pótkötet

kooperáció

főnév
  • együttműködés, összedolgozás, közreműködés, összeműködés (tájnyelvi)

minthogy

kötőszó
  • mert, mivel, miután, miérthogy, tekintve hogy, tekintettel arra, hogy

riasztó II.

főnév
  • riasztóberendezés, riasztócsengő, vészcsengő, csengő

sértés

főnév
  • sérelem, bántódás, bántalom, szidalom, rágalom
  • igazságtalanság, méltánytalanság
  • bántalmazás, erőszakoskodás, támadás
  • inzultus, rágalmazás, becsmérlés

félművelt

melléknév
  • felületes műveltségű, tudákos (tájnyelvi), demidoctus (idegen)

teletöm

ige
  • telerak, megtölt, megtöm, telezsúfol, belezsúfol, beleprésel, belegyömöszöl, megpakol, feltankol, vattáz (bizalmas)
  • jóllakat, agyonetet, belaktat, kipárnáz (szleng)

szeszfőzde

főnév
  • szeszfőző üzem, szeszfőző, pálinkafőző, lepárló, lepárlóüzem, szeszgyár

pult

főnév
  • bolti asztal, elárusítóhely, kiszolgálóasztal
  • pulpitus, kottatartó állvány, olvasóállvány
  • italpult, söntés, kármentő (régies)

plomba

főnév
  • ólomzár, ólom zárjegy, ólompecsét, ólombélyeg
  • tömés, fogtömés

rebellis

melléknév, főnév
  • lázadó, lázongó, lázadozó, zendülő, ellenálló, forradalmár, pártütő, felkelő, inszurgens (régies)
  • engedetlen, engedetlenkedő, ellenszegülő, szembeszegülő, szófogadatlan, dacos, zabolátlan, féktelen, rendbontó

szeplő

főnév
  • makula, folt, petty, flekk (bizalmas)
  • bélyeg, pecsét, stigma
  • hiba, szégyenfolt, szépséghiba

ráerősít

ige
  • felerősít, odaerősít, odarögzít, rögzít, odaköt, ráköt, rákötöz, rászorít, rákapcsol, odakapcsol, hozzáerősít, hozzákötöz, fixál(valamit valamiről)

összefoglaló II.

főnév
  • összefoglalás, kivonat, áttekintés, szinopszis (idegen), rezümé (választékos)
  • kompendium (idegen)

remélhetőleg

határozószó
  • bizonyára, valószínűleg, feltehetőleg, előreláthatólag, alighanem

szervező II.

főnév
  • rendező, organizátor (idegen)