menetel I. szinonimái

ige
  • masíroz, vonul, gyalogol, marsol (tájnyelvi), masírol (tájnyelvi), kutyagol (bizalmas), baktat

menetel II. szinonimái

főnév
  • út, menés, menet, mozgás, vonulás, gyaloglás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

évi

melléknév
  • esztendei, annalis (idegen)
  • évenkénti, éves

odaküld

ige
  • elküld, eljuttat, odajuttat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a menetel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megszimatol

ige
  • megszaglász, beleszagol, megbűzöl (régies)
  • kiszimatol, megsejt, megorront, megszagol, tudomást szerez, megneszel, neszét veszi, gyanít, megérez

május

főnév
  • pünkösd hava (régies), Kettősök hava (régies), tavaszutó (régies)

lomb

főnév
  • levélzet, lombkorona, lombsátor, lombozat, fakorona

küzdőtér

főnév
  • porond, aréna, hippodrom (idegen)
  • sík, csatatér, csatamező, harcmező, hadszíntér, front, vérmező (régies), küzdőhely (régies)
  • stadion, sportpálya, rekortán (szaknyelvi), pálya, pást, tatami (szaknyelvi)

méhész

főnév
  • méhtenyésztő, méhesgazda, dongós (tájnyelvi)

mulat

ige
  • szórakozik, vigad, kikapcsolódik
  • dorbézol, tivornyázik, züllik, dáridózik, dőzsöl, duhajkodik, cigányozik, kocsmázik, italozik, kicsapong, kirúg a hámból, lumpol (bizalmas), düvöl (tájnyelvi), dávánoz (tájnyelvi), dombérozik (régies), dajdajozik (szleng) Sz: feltette az Orbán süvegét; széles kedvében van
  • derül, nevet, kacag, gurul a nevetéstől, göcög (régies)
  • gúnyolódik (valakin), élcelődik (valakin), kinevet, kigúnyol(valakivel)

koksz

főnév
  • fűtőanyag, tüzelőanyag, tüzelő
  • (szleng): kábítószer, narkó (bizalmas)
  • doppingszer

kiút

főnév
  • kijárat, kivezető út
  • szabadulás, menekülés, egérút, menekvés, megoldás, segítség, mentség, kibúvó

here1

főnév
  • orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), bizsu (tréfás), golyó (bizalmas), tojás (bizalmas), mony (tájnyelvi), mogyoró (szleng), zacskó (szleng), tök (durva), tökgolyó (régies)

korrekt

melléknév
  • tisztességes, becsületes, megbízható, szavahihető, tisztakezű, kifogástalan, feddhetetlen (jellem)
  • sportszerű, fair (idegen)
  • igazságos, tárgyilagos, pártatlan, objektív, helyes, pontos, hibátlan, helyénvaló, szabályszerű, méltányos

műstoppolás

főnév
  • műbeszövés (szaknyelvi), műtömés (szaknyelvi)

nyalánkság

főnév
  • csemege, édesség, finomság, desszert, nass (bizalmas), ínyencség, ínyencfalat, delikatesz, cukmisság (tájnyelvi)
  • torkosság, pákosztosság (tájnyelvi)

csökkenés

főnév
  • mérséklődés, kisebbedés, alábbhagyás, alászállás, süllyedés, leereszkedés, leesés, apadás, fogyás, lohadás, enyhülés, csillapodás, lankadás, hanyatlás, pangás, visszaesés, romlás, sorvadás, redukció, depresszió, dekrementum (régies), leértékelődés, devalválódás (szaknyelvi)

ráérős

melléknév
  • komótos (bizalmas), nyugodt, megfontolt, kiegyensúlyozott, körültekintő, óvatos, kimért
  • szertartásos
  • kényelmes
  • lassú, időigényes, hosszadalmas, körülményes

pajzán

melléknév
  • pajkos, csintalan, évődő, hamis, hamiskás, huncut, kacér, dévaj (választékos)
  • kétértelmű, szabados, sikamlós, csiklandós, pikáns, borsos

menlevél

főnév
  • kísérőlevél, menetlevél
  • (régies): menedéklevél, nyugta (régies)
  • védlevél

megszabadul

ige
  • mentesül
  • megtisztul, letesz (valamit), hátat fordít (valaminek)
  • kiszabadul, kimenekül, megmenekül
  • (tájnyelvi): megszül, világra hozza gyermekét
  • megszabadítja magát (valakitől, valamitől)
  • leráz (bizalmas), túlad (valamin), kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, sutba dob, lepasszol (szleng), ejt (szleng), dob (szleng)
  • elveszt, elveszít, elkölt Sz: lerázza magáról, mint az eb a vizet(valakihez)

mizéria

főnév
  • kellemetlenség, baj, zavar, felfordulás
  • nyomorúság, szükség, ínség, nélkülözés, nincstelenség, sínylődés, sanyarúság

összetoboroz

ige
  • összeverbuvál, összegyűjt, egybegyűjt, összeterel, egybehív, összehív, összecsődít, egybecsődít, összeszed, összeharangoz, összetrombitál, összedobol, összekolompol, összekürtöl, gyülekeztet

mérték

főnév
  • mennyiség, nagyság, fok, mérv
  • méret, méretarány, lépték
  • fokozat, szint
  • mérő, mérce, mérőedény
  • etalon, standard, norma, zsinórmérték
  • versmérték, ritmus, modus (szaknyelvi), metrum (szaknyelvi), kánon (szaknyelvi), tempó
  • (régies): mérleg
  • határ, mérséklet, mértéktartás, mértékletesség, arányérzék

marginális

melléknév
  • lapszéli, lapszélre jegyzett
  • (szaknyelvi): szélső, szélen levő
  • deklasszálódott (idegen)
  • jelentéktelen, mellékes

morog

ige
  • (állat): kaffog, kurrog (tájnyelvi), drummog, mörmöl (tájnyelvi)
  • (bizalmas): morgolódik, dohog, füstölög, dörmög, zsörtölődik, elégedetlenkedik, zúgolódik, berzenkedik, dudog (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi), dörcög (tájnyelvi), zsémbel, dúl-fúl, haragszik, óg-móg (tájnyelvi) Sz: dohog, mint a terhes felhő
  • (has): korog

packázik

ige
  • pimaszkodik, szemtelenkedik, arcátlankodik, kukoricázik (bizalmas), szórakozik (bizalmas)