pacák szinonimái

főnév
  • ember, férfi, személy, alak, illető, fazon (szleng), fickó, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), ipse (bizalmas), pofa (szleng), fej (bizalmas), ürge (szleng), krapek (szleng), hapsi (bizalmas), tag (bizalmas), pali (szleng), manus (szleng), muksó (szleng), csávó (szleng), szivar (bizalmas), pók (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeegyeztethetetle

melléknév
  • kibékíthetetlen, összeférhetetlen, inkompatíbilis (idegen), diszparát (idegen), ellentétes(idegen)

elpattan

ige
  • eltörik, elszakad, megreped, elreped, szétpattan, szétszakad, elpercen (tájnyelvi), elrüffen (tájnyelvi)
  • (szleng): megszökik, elmegy, olajra lép (szleng), megpattan (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pacák szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

öröklődik

ige
  • hagyományozódik, átszáll, apáról fiúra száll, rászáll, rámarad, örökül jut, örökül marad, áthagyományozódik, hátramarad
  • átszármazik, átöröklődik

népoktatás

főnév
  • népnevelés, tömegoktatás
  • népművelés, közművelés

napfürdő

főnév
  • napozás, napfürdőzés, napkúra, inszoláció (idegen)

mélyút

főnév
  • vízmosás, szurdok, horhos (tájnyelvi), hegyszoros, horog (tájnyelvi)

összerak

ige
  • rendbe rak, összerakosgat, összetesz, halomba rak
  • összeállít, összeszerel, összecsavaroz, összeilleszt
  • összegyűjt, összekuporgat, megtakarít, félretesz, összespórol (bizalmas), megspórol (bizalmas)

piktográfia

főnév
  • (szaknyelvi): képírás

megdicsőít

ige
  • felmagasztal, feldicsér, kitüntet, megjutalmaz, piedesztálra emel

mauzóleum

főnév
  • síremlék, kripta

kiáll

ige
  • előáll, előreáll, előrenyúlik, kiugrik, elugrik, kiszögellik, kiszökell, kinyúlik, kiemelkedik, kimagaslik, kidudorodik, kidagad, kimered, kidülled, kigúvad, kidomborodik Sz: kiáll, mint az istenátkozta tüskén a tövis
  • kilép, kiválik
  • megmérkőzik, megküzd, összecsap, szembeszáll, birokra kel, ölre megy, összeméri az erejét
  • síkraszáll, exponálja magát, harcol, szót emel, védelmére kel, támogat
  • (fájdalom): megszűnik, elmúlik
  • kibír, elvisel, túlél, tolerál, tűr, eltűr, megáll, átesik, keresztülmegy
  • elszenved, aláveti magát (valaminek)

meghökkent

ige
  • meglep, elképeszt, megdöbbent, megzavar, összekavar, megijeszt, megrendít, felkavar, megdermeszt, feldúl, megriaszt, kiborít (bizalmas), frappíroz (idegen)

pliszíroz

ige
  • berak, ráncol, ráncba rak, ráncba szed, redőz, redőbe von

rajong

ige
  • lelkesedik, lelkendezik, lelkesül, imád, bámul, csodál, magasztal, bálványoz, istenít, él-hal, lángol, odavan (valakiért), bolondul, hevül, esekedik (tájnyelvi), döglik (szleng), bele van gárgyulva (bizalmas), berosál (valakitől) (szleng)

erdőkerülő

főnév
  • kerülő, erdőgazda, erdész, erdőőr, erdőcsősz, csősz, vadőr

szilánk

főnév
  • szálka, forgács, aprófa, szikáncs (tájnyelvi)
  • repesz, repeszdarab, darab
  • (tájnyelvi): tövis

smirgli

főnév
  • csiszolópapír, dörzspapír, csiszolóvászon
  • (szleng): újonc, kopasz (szleng)

padlástér

főnév
  • manzárd, tetőtér, tetőemelet

ördöngös II.

főnév
  • (régies): megszállott
  • boszorkány

peckes

melléknév
  • egyenes, feszes, rátarti, öntelt, dölyfös, pöffeszkedő, kevély, hetyke Sz: úgy áll, mintha nyársat nyelt volna

siettet

ige
  • sürget, nógat, noszogat, hajt, gyorsít, ösztökél, szorgat (tájnyelvi)
  • szorgalmaz, elősegít, előmozdít, megsürget

papírkosár

főnév
  • szemétláda, szemeteskosár, szemétkosár, szemetes (bizalmas), szecskaláda (tájnyelvi)

nobilitás

főnév
  • nemesség, nemeslelkűség, generozitás (idegen)

perc

főnév
  • minuta (tájnyelvi), minutum (tájnyelvi), percenet (régies), percentés (tájnyelvi)
  • pillanat, szempillantás, pillantás, momentum (régies)

sivít

ige
  • visít, sipít, sikít, rikít (tájnyelvi), sikolt
  • (szél): süvít, fütyül, süvölt, üvölt, zúg, tutul (tájnyelvi)