púderdoboz szinonimái

főnév
  • púdertartó, púderosdoboz, púderosszelence, púderkompakt, pudrié (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jogutód

főnév
  • örökös

parancsol

ige
  • rendel, elrendel, utasít, meghagy, kötelez, intézkedik, vezényel, diktál, rendelkezik, kommandírozik (tájnyelvi), hagyakol (tájnyelvi), osztja a lapot (bizalmas)
  • uralkodik, kézben tartja a gyeplőt, dirigál
  • (választékos): kér, kíván, óhajt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a púderdoboz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pohárszék

főnév
  • konyhaszekrény, kredenc, almárium, tálalószekrény

örökös I.

melléknév
  • örökkévaló, örökké tartó, állandó, örök, örök időkre szóló, maradandó, időtálló, perpetuális (idegen), permanens, szüntelen, szakadatlan, változatlan, folytonos, életfogytiglani
  • kiapadhatatlan

ottmarad

ige
  • elesik, elvész, odavész, elpusztul, meghal Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (szleng)

nemkülönben I.

határozószó
  • ugyanígy, hasonlóképpen, hasonlóképp, szintúgy, ugyancsak

preparál

főnév
  • tartósít, kitöm, kikészít
  • előkészít, elkészít
  • (pejoratív): kendőz, sminkel, kifest, szépít

reped

ige
  • hasad, szakad, kettéreped, feslik, pikken (tájnyelvi)
  • repedezik, hasadozik
  • törik

mérgesít

ige
  • dühít, ingerel, bosszant, idegesít, hergel, felháborít, felajz, bőszít (választékos), dühbe hoz, kihoz a sodrából, cukkol (bizalmas), haragra gerjeszt, zrikál (szleng), cikiz (szleng), szekál (bizalmas), vegzál (régies), kellemetlenkedik, nyúz (bizalmas), megőrjít, pukkaszt

mellékel

ige
  • csatol, hozzácsatol, hozzátesz, kapcsol, hozzákapcsol, hozzáfűz, hozzátold, inkludál (szaknyelvi)

konyha

főnév
  • (régies): sütőház, tűzhely

mintagazdaság

főnév
  • példánygazdászat (régies)

rézsút

határozószó
  • ferdén, rézsútosan, haránt (választékos), átlósan, lejtősen, csapinósan (régies), srégen (bizalmas), félszántúlag (tájnyelvi), kétszántúlag (tájnyelvi)

serked

ige
  • sarjad, serdül (tájnyelvi), serkedzik (tájnyelvi), nő, hajt, fakad, kibújik, kibúvik (régies), kifakad, kiütközik
  • pelyhedzik
  • kiserken, kibuggyan, szivárog, csöpög, csurog, gyöngyözik

felmérhetetlen, fölm

melléknév
  • óriási, végtelen, hatalmas, roppant, rengeteg, megszámlálhatatlan
  • beláthatatlan, felbecsülhetetlen, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, fel nem mérhető, immenzurábilis (idegen)

telep

főnév
  • telephely, állomás, szállás, támaszpont, gyűjtőhely, bázis, kolónia, tábor, munkahely
  • kennel (szaknyelvi)
  • falanszter (régies)
  • település
  • telér, érctelep, ércér, ér, érckőzet, réteg, véna (régies)
  • szárazelem, elem
  • áramforrás (szaknyelvi)

szerző I.

melléknév
  • létrehozó, okozó
  • vagyongyűjtő, harácsoló
  • alkotó, megíró

puhatol, puhatolódzi

ige
  • puhatolózik, tapogatózik, fürkész, szimatol, tudakol, kémlel, vizslat, nyomoz, vizsgálódik, szaglász, érdeklődik, informálódik, faggatódzik, kérdezősködik, szondáz

plecsni

főnév
  • (bizalmas): folt, szennyeződés, zsírfolt
  • kitüntetés, érem, érdemrend, érdemérem, rendjel
  • (szleng): pofon, tasli (bizalmas), nyakleves, frász (bizalmas)

reakció

főnév
  • visszahatás, ellenhatás, reagálás
  • válasz
  • haladásellenesség
  • önkény, erőszak

szeparál

ige
  • elkülönít, szétválaszt, elválaszt, elhatárol, elrekeszt, elszigetel, izolál

rádöbben

ige
  • ráeszmél, rájön, fölismer, ráébred, észrevesz, meglát, tudatára ébred

összefekszik

ige
  • együtt hál, közösül, lefekszik (valakivel) (bizalmas)
  • lefektet (bizalmas)

remeg

ige
  • reszket, rebeg (tájnyelvi), ráng, rezeg, reng, rázkódik
  • borzong, didereg, vacog, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas)
  • retteg, fél, trémázik (szleng), aggódik, caplizik (szleng)
  • vibrál, oszcillál (idegen)

szervetlen

melléknév
  • élettelen
  • anorganikus (idegen)(idegen)
  • összefüggéstelen