orrol szinonimái

ige
  • duzzog, neheztel, pikkel (bizalmas), bosszankodik, haragszik, érzékenykedik, zokon vesz, apprehendál (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mosatlan I.

melléknév
  • piszkos, szennyes, mosni való, mocskos, koszos, tisztátlan, csetres (tájnyelvi), retkes (bizalmas), maszatos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a orrol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ócska

melléknév
  • használt, viselt, viseltes, színehagyott, molyette, molyrágta, rongyos, kiszolgált, idejétmúlt, idejemúlt, avítt, kopott, ütött-kopott, elnyűtt, szedett-vedett, kafac (tájnyelvi), kopodalom (tájnyelvi), hajdináré (tájnyelvi), hinyott-hányott (tájnyelvi)
  • silány, rossz, hitvány, szar (durva), gyatra, rozoga, vacak, szegényes, ramaty, eladhatatlan, selejtes, csapnivaló, bóvli, rozzant, kacat, tré (szleng), snassz (bizalmas), semmit érő (tájnyelvi), értéktelen, vicikvacak, piti (bizalmas)
  • régi, öreg, szakállas, elkoptatott, semmitmondó
  • vízözön előtti, időmarta (választékos), időrágta, avult, elavult, muzeális, elcsépelt

mora

főnév
  • haladék, késedelem, halasztás
  • (szaknyelvi): (rövid) szótag

milícia

főnév
  • nemzetőrség, polgárőrség
  • rendőrség

megkeveredik

ige
  • összekeveredik, összezavarodik, összekuszálódik, összezagyválódik (bizalmas)
  • megzavarodik, zavarba jön, kizökken, elbizonytalanodik, tétovázik, habozik, bizonytalankodik, elveszi a fejét
  • (tájnyelvi): megbolondul, meghabarodik (tájnyelvi), megőrül

ólom

főnév
  • feketeón (régies), plumbum (szaknyelvi)

összezördül

ige
  • összevész, veszekedik, összekülönbözik, összetűz, összekoccan, összekap, összeugrik, összeütközik, összeszólalkozik, összezörren, összezajdul (tájnyelvi), összejön (tájnyelvi), hajba kap, összerúgja a port, összerúgja a patkót

lohol

ige
  • siet, nyargal, vágtázik, fut, futkos, szalad, szaladgál, szaladozik, viharzik, lót-fut, talpal, rohan, lóstat (tájnyelvi)

letelepedik, letelep

ige
  • letelepül, megtelepedik, megtelepszik, megtelepül, fészket rak (választékos), megállapodik, megállapszik (tájnyelvi)
  • letáboroz, tábort ver, tábort üt, lesátoroz, gyökeret ver, tanyát üt
  • leül, elhelyezkedik, helyet foglal, leteszi magát, leereszkedik, leteperedik (tájnyelvi), levackolódik (tájnyelvi)
  • leteszi a fenekét (bizalmas), letottyan (bizalmas), lelöttyen (tájnyelvi), letevődik (tájnyelvi)

karcol

ige
  • vakar, sért, karmol, horzsol, csikar (tájnyelvi), karimzsol (tájnyelvi), koszorál (tájnyelvi), körcöl (tájnyelvi), kráspol (tájnyelvi)
  • (torkot): kapar, csíp, ingerel
  • ró, vés, metsz, karistol
  • rajzol, hímez (tájnyelvi)

málé1

főnév
  • (tájnyelvi): kukorica, tengeri (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi)
  • kukoricalepény, prósza (tájnyelvi)
  • puliszka (tájnyelvi)
  • kukoricaliszt, máléliszt

panaszos II.

főnév
  • panasztevő, sértett, vádló, feljelentő, felperes

pisi

főnév
  • vizelet, kisdolog, pipi (bizalmas), húgy (durva), urina (szaknyelvi), brunya (durva), pisa (durva)

előőrs

főnév
  • elővéd, előhad
  • őrjárat, járőr, őrszem, patrul (régies)
  • élcsapat, előharcos, úttörő

számnév

főnév
  • számszó (régies)

rohadt

melléknév
  • poshadt, nyálkás, korhadt, redves, reves, megrothadt, megrohadt, romlott, erjedt, penészes, pimpós, dohos, avas, dögös (tájnyelvi)
  • (durva): hitvány, elaljasodott, züllött, aljas, alávaló, mocskos, galád, tetves, szemét
  • (pejoratív): egyetlen, árva

országlás

főnév
  • uralkodás, uralom, országvezetés (régies), kormányzás

nyúl2

főnév
  • nyúlfi (választékos), nyuszi (bizalmas), tapsifüles (bizalmas), ugrifüles (tréfás), muci (bizalmas), bence (tájnyelvi), füles (tájnyelvi)
  • (szleng): lövész

összebeszél

ige
  • megállapodik, megegyezik, összeesküszik, intrikál, szövetkezik, összejátszik, konspirál (idegen), összetanakodik (tájnyelvi)
  • összehadar, összehabar, összehord, összefecseg, összehantál, összehadovál, összezagyvál, elkalandozik, összekalatyol (régies), rizsázik (szleng)

rezeg

ige
  • leng, lebeg, ing, vibrál, oszcillál (szaknyelvi), ingadozik, rengedez (régies), reng
  • reszket, remeg, rázkódik, berzeng (tájnyelvi)
  • rezonál

öklendezik

ige
  • böffen, böfög, cikákol (tájnyelvi), bokákol (tájnyelvi), öklődik (tájnyelvi)
  • fuldokol

mozgó I.

melléknév
  • futó, járó
  • utazó, házaló
  • változó, ingó (szaknyelvi), mobilis (idegen), mobil (idegen), mobilizálható (idegen)(idegen)

összemegy

ige
  • (ruha): kisebbedik, zsugorodik, összehúzódik, szűkül, összeugrik
  • aszik, összeesik, összetöpörödik, megrökönyödik (tájnyelvi)
  • kocsonyásodik
  • (tej): megsavanyodik, megtúrósodik
  • megalszik
  • összeütközik, összefut, összeszalad, összekoccan, karambolozik, összecsattan

ige
  • vés, bevés, karcol, metsz, rovátol (régies)
  • ír, feljegyez, felró
  • (tájnyelvi): számba vesz, összeír
  • (régies): illeszt (valahova), beilleszt
  • összeilleszt, hornyol
  • (utat): bejár, végigjár
  • (terhet, büntetést): kivet, kimér, kiszab, sújt (valamivel), hárít (valakire)