nyombél szinonimái

főnév
  • patkóbél, duodenum (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bebújik, bebúvik

ige
  • belebújik, felvesz, felölt, magára vesz, magára ölt, felhúz, felránt, magára ránt, magára kap
  • bemászik, bekúszik

alkotóelem

főnév
  • alkotórész, elem, összetevő, komponens (szaknyelvi), alapelem, tényező, formatívum (régies), ingrediencia (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyombél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

népművelés

főnév
  • ismeretterjesztés, népnevelés, tömegnevelés, népoktatás

mentalitás

főnév
  • észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés

megválasztás

főnév
  • kikiáltás, megszavazás
  • kiválasztás, szelekció

megállapít

ige
  • felderít, kinyomoz, kipuhatol, kiderít, megtud, tisztáz, fölfed, meghatároz, kitapint
  • regisztrál, kijelent, konstatál, kinyilvánít, kimond, leszögez
  • megszab, kimér, kiró, kiszab, kivet, megítél, bemér, megbecsül, taksál, rögzít, fixál, terminál (idegen), limitál, megad, kitűz
  • (régies): megalapoz, biztosít

nyalakodik

ige
  • torkoskodik, pákosztoskodik (bizalmas), csemegézik, nassol (bizalmas), eszeget, kuktálkodik (tájnyelvi), kóstol
  • tisztálkodik, mosdik
  • (bizalmas): csókolózik, puszilkodik, nyal-fal

ökölvívás

főnév
  • boksz, bokszolás, öklözés, bunyó (szleng), ökölharc, ökölviadal

leírás

főnév
  • lejegyzés, írásba foglalás, legépelés, rögzítés
  • ábrázolás, lefestés, jellemzés, deskripció (idegen)
  • másolás, lemásolás, kopírozás (idegen), koppintás (bizalmas)
  • puskázás (bizalmas)
  • amortizáció (szaknyelvi), értékcsökkenés

lecsendesít

ige
  • lecsillapít, megnyugtat, kibékít, megbékít, elhallgattat, elcsitít, megfékez, megzaboláz, juhászít (régies), mitigál (régies), csíget (tájnyelvi), csihaszt (tájnyelvi), juház (tájnyelvi)
  • lehalkít

jelenség

főnév
  • esemény, történés, tény, dolog, eset, effektus
  • megnyilvánulás
  • különlegesség, tünemény, csoda, szenzáció (bizalmas), unikum, fenomén (régies)

leszögez

ige
  • leszegez, lekalapál, rögzít
  • kijelent, bejelent, megállapít, kinyilvánít, kinyilatkoztat, kimond, megmond, állít, hangoztat
  • megszab, deklarál

öreges

melléknév
  • vénes, öregecske (bizalmas), koros, vénecske (bizalmas)
  • nehézkes, megfáradt
  • koravén
  • öregítő, öreghez illő

paréj

főnév
  • gyom, gaz, laboda (tájnyelvi), lahoda (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): paraj, spenót

elhangzik

ige
  • elhallatszik, elhallik (régies)
  • (régies): elhalkul, elcsendesül, elül, lecsillapodik

sötét I.

melléknév
  • homályos, borult, borongós, árnyas, fénytelen, megvilágítatlan, besötétített, naptalan (választékos), borús, felhős, ködös, szürke
  • fekete, barna, sötét színű
  • küzdelmes, nyomorúságos
  • kilátástalan, reménytelen
  • gyászos, nyomasztó, aggasztó, komor, baljós, baljóslatú, súlyos
  • lehangolt, borúlátó, pesszimista
  • aljas, ördögi, démoni, alvilági, sátáni, elvetemült, bűnös, becstelen, gaz (választékos), galád, gonosz, mocskos, piszkos (pejoratív)
  • buta, ostoba, értetlen, tudatlan
  • korlátolt, szemellenzős, nehéz felfogású

ravaszság

főnév
  • furfang, fortély, csalafintaság, góbéság, fondorlat, fondorlatosság, ördöngösség, körmönfontság, álnokság, fifika (bizalmas), finesz (bizalmas), gógyi (szleng), huncutság, turpisság, rafinéria (választékos), suskus (bizalmas), trükk, praktika, csel, cselfogás, csempesség (tájnyelvi)

nyomornegyed

főnév
  • szegénynegyed, proletárnegyed, munkásnegyed, slum (idegen)

nemi

melléknév
  • szexuális
  • érzéki, buja, testi, szerelmi
  • erotikus, erogén (idegen)

operál

ige
  • műt
  • beavatkozik
  • tevékenykedik, ténykedik, működik, dolgozik, munkálkodik
  • variál (bizalmas), ügyeskedik

rálehel

ige
  • ráfúj, ráfuvall (régies), megfúj, meghuhukol (tájnyelvi)

ocsú

főnév
  • gabonahulladék, gabonarostaalj (szaknyelvi), alj (tájnyelvi), búzaalj (tájnyelvi), búzamásodja (tájnyelvi), búzaszemétje (tájnyelvi), polyva (tájnyelvi), hulladék (régies), aljadék (régies), törek

mérőműszer

főnév
  • mérőeszköz, mérőkészülék

ostoroz

ige
  • üt, ver, korbácsol, flagellál (idegen), vesszőz
  • büntet, sújt
  • fedd, dorgál, korhol, szid
  • gúnyol, csúfol, szatirizál (régies)

rátarti

melléknév
  • öntelt, önhitt, magahitt (régies), elbizakodott, beképzelt, felfuvalkodott, hetyke, begyes (tájnyelvi), büszke, fölényes, peckes, kevély, dölyfös, gőgös, pökhendi, fennhéjázó, önérzetes, magabízó (választékos), rátartós (régies), kivagyi (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi), kackiás (tájnyelvi), nyakavági (tájnyelvi), tollaskalapos (tájnyelvi)