nyitja szinonimái

főnév
  • (valaminek): megfejtés, megoldás, kulcs, fortély, titok, vezérfonal, fogás, trükk

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sokszoros

melléknév
  • többszörös, többszöri, sokszori, gyakori

kimerült

melléknév
  • kifáradt, elgyengült, elerőtlenedett, erőtlen, összetört, elcsigázott, holtfáradt, hullafáradt, dögfáradt, megviselt, elbágyadt, elesett, eltompult, lankadt, lenyúzott, kikészült (szleng), maccs (idegen), tropa (szleng), agyonstrapált (bizalmas), lerobbant (szleng), kipurcant (szleng), csikasz (tájnyelvi), kajlott (tájnyelvi), se holt, se eleven
  • kihasznált, kiaknázott, kimerített, kitermelt, kiürült
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyitja szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nemzetőr

főnév
  • (régies): polgárőr, milicista (idegen)

menetel II.

főnév
  • út, menés, menet, mozgás, vonulás, gyaloglás

megúsz

ige
  • megmenekül, átvészel

megalakít

ige
  • létrehív, létrehoz, megalapít, megszervez, konstituál (idegen), fundál (régies), felállít, megindít, megteremt

nyakas

melléknév
  • makacs, konok, akaratos, engedetlen, makrancos, önfejű, csökönyös, ellenkező, dacos, megátalkodott, megrögzött, hajthatatlan, hajlíthatatlan, keménynyakú (régies), keményfejű, merev, kérlelhetetlen, ellenálló, kuruc (régies), kálvinista (tréfás)

öblös

melléknév
  • hasas, vastag, telt, bögyökös (tájnyelvi)
  • odvas
  • mély, dörgő, zengő, sztentori (régies)

leheveredik

ige
  • lefekszik, lepihen, ledől, elnyúlik (bizalmas), ledöglik (durva), heppen (régies), lebodorodik (tájnyelvi), lehencseredik (tájnyelvi), letertyeszkedik (tájnyelvi)

lebont

ige
  • lerombol, ledönt, szanál (bizalmas)
  • felfejt, leteker

jegyzék

főnév
  • lista, lajstrom, felsorolás
  • névsor, nyilvántartás, katalógus, kimutatás, regiszter, szillabus (régies)
  • adattár, index, elenchus (régies), leltár, inventár (régies)
  • gyűjtemény, repertórium (szaknyelvi)
  • számla, blokk, bizonylat, elszámolás, konszignáció (szaknyelvi), faktúra (régies)
  • (szaknyelvi): feljegyzés, felszólítás, kommüniké (szaknyelvi), nuncium (régies)

leszámol

ige
  • megszámol, leszámlál, leolvas
  • leszurkol (bizalmas), lepenget (szleng)
  • leszámít, elvesz
  • elszámol, elrendez
  • kilép, felmond
  • (valakivel): elégtételt vesz, bosszút áll, elbánik (valakivel), megtorol
  • megöl, kivégez

őrangyal

főnév
  • védangyal, védőszellem, védő, nemtő (régies), kerub, védőangyal, őrzőangyal, jóangyal (tájnyelvi), angyal

paratölgy

főnév
  • kéregfa, parafa

elhajlít

ige
  • meghajlít, elgörbít, deformál, elferdít, eltorzít

sovány

melléknév
  • vékony, csontos, girhes, nyápic, nyúzott, vékonypénzű, vékonydongájú, egyszálbelű, keszeg (bizalmas), cingár, csont-bőr, csontkollekció, gebe, giliszta, nyiszlett, ösztövér, vézna, szikár, aszott, lapos, deszka, cicellér (tájnyelvi), géva (tájnyelvi), nyüzge (tájnyelvi), madárcsontú, madárhúsú (tájnyelvi), gindárhúsú (tájnyelvi)
  • karcsú Sz: árnyékot se vet; beesett, mint a kis kesztyű; boszorkányok lovagolják; csak csont meg bőr; csontjára száradt a bőr; elöl deszka, hátul léc; faggyús, mint a rák; gerincéhez száradt a hasa; hátához nőtt a bele; keresztüldughatod a tű fokán; kétszer kell ránézni, hogy egyszer észrevegye az ember (szleng); magas az asztala; majdnem összeszakad; meg lehet számlálni a bordáit; mintha kivették volna a bélit; nem fog rajta az étel; oldalbordáját is meg lehet olvasni; olyan kövér, mint a felfújt lapocka; olyan vékony, mint egy cinege; olyan, mint a száraz keszeg; olyan, mint az agár; olyan, mint akit a tetűk rágnak; olyan, hogy majd átszakad; olyan, mintha kilenc tetűt evett volna; önmaga árnyéka; rászáradt a bőr; savón hízott; sós levet se eszik; száraz, mint a nád; tejes, mint a szúnyog; úgy néz ki, mint az andacsi feszület; vállas, mint a szórólapát; vékony dongában van; zörögnek a csontjai; zsellért fogadhatna bő nadrágjába
  • zsírtalan, száraz
  • lefölözött, diétás, könnyű
  • szegényes, böjtös, tartalmatlan, szűkös, kevés
  • terméketlen, rosszul termő, hitvány, meddő, trágyátlan
  • gyenge, elégtelen, gyér
  • (szél): száraz, szárító

ráterel

ige
  • (állatot): ráhajt
  • (beszédet, forgalmat): ráfordít, ráirányít

nyomás

főnév
  • támadás, ráhatás, erőszak, kényszer, befolyás, presszió
  • feszítés, szorítás, szorongatás, fájdalom
  • feszültség
  • erő, tenzió (idegen), feszítőerő, kompresszió (szaknyelvi), nyomaték
  • rajzolat
  • kiadás, nyomtatás
  • sajtolás, préselés
  • (tájnyelvi): csapás
  • legelő
  • (bizalmas): részegség, ittasság, mámor

némajáték

főnév
  • pantomim

omladozik

ige
  • töredezik, málladozik, mállik, porlik, morzsolódik, pusztul, düledezik, roskad, rogyadozik, tönkremegy

rákényszerül

ige
  • rászorul, ráfanyalodik, ráviszi a szükség, beletörődik, meghódol, meghunyászkodik, beadja a derekát, megadja magát

objektív I.

melléknév
  • független, tárgyilagos, korrekt, pártatlan, elfogulatlan, részrehajlatlan, semleges
  • tárgyi, tárgyias, tárgyszerű, szemléletes
  • világos, tiszta, helyes, tényleges

mérhetetlen

melléknév
  • végtelen, határtalan, hatalmas, korlátlan, feneketlen, terjedelmes, megszámlálhatatlan, felmérhetetlen, felbecsülhetetlen, beláthatatlan, leírhatatlan, kiszámíthatatlan, felfoghatatlan, gigászi, immenzis (idegen)
  • mértéktelen, aránytalan, féktelen, tomboló, zabolátlan, túlzott, gigantikus, kolosszális, roppant, rettentő, szélsőséges, rendkívüli, monumentális, óriási, horribilis

orv

melléknév, főnév
  • alattomos, gonosztevő

rászáll

ige
  • rárepül, ráröpül, ráreppen, rátelepszik, rátelepedik
  • leülepedik
  • rámarad, örökül marad, ráöröklődik (régies)
  • zaklat, nyaggat, nyúz, macerál (bizalmas), buzerál (szleng)(valakiről)