mutató szinonimái

főnév
  • (óráé): óramutató, nyelv, tű, kar
  • index, regiszter, névmutató, tárgymutató, szómutató
  • jegyzék, szójegyzék, lajstrom (régies)
  • katalógus
  • mutatószám, indexszám, paraméter (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): indikátor (szaknyelvi), mutatótábla, jelzőtábla, jelző, nyíl
  • (régies): cégér, cégtábla, címtábla, jel, jegy, jelvény
  • (tájnyelvi): mintakép, példakép
  • ízelítő, kóstoló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

políroz

ige
  • fényesít, fényez
  • csiszol, dörzsöl, dörgöl

tarló

főnév
  • torsza
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mutató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

minthogy

kötőszó
  • mert, mivel, miután, miérthogy, tekintve hogy, tekintettel arra, hogy

megijed

ige
  • megrémül, megriad, megremeg, megdöbben, megszeppen, visszariad, elriad, elszörnyed, beijed, visszahökken, meghőköl, hátrahőköl, megtorpan, visszaretten, megretten (választékos), összerezzen, elborzad, félelem fogja el, rémületbe esik, belesápad, holtra rémül, rájön a szívbaj (bizalmas), begyullad (bizalmas), begazol (bizalmas), berezel (bizalmas), betojik (bizalmas), begatyáz (tájnyelvi), hökken (régies), elrezzen (régies), megneszül (tájnyelvi), megfélemlik (régies), megrebbed (régies), megrebbenkedik (régies), meghebben (tájnyelvi), bereccsen (tájnyelvi), megzöbben (tájnyelvi), bemajrézik (szleng), berosál (szleng), kitöri a frász (szleng), frászt kap (szleng), betropecol (szleng), besztremál (szleng), befosik (durva), beszarik (durva) Sz: a gatyájába szalad a bátorsága; azt is elfelejti, mi a neve; beleszalad a madzag (valakibe); bocskorába száll a bátorsága; csizmaszárba száll a bátorsága; egy krajcár se marad a zsebében; eláll a lélegzete; elfogja a félsz; elhűl benne a vér; halálra válik; inába száll a bátorsága; inába szorul a virtus; kiveri a hideg verejték; kiveri a szariszeplő; lábába száll a bátorsága; megáll benne az ütő (bizalmas); megfagy benne a vér; meghűl benne a vér; minden haja szála az ég felé mered; mindjárt félreveri a harangot; pánikba esik; rájön a frász (szleng); seggre esik benne a szentlélek; szárába száll a szíve; tótágast áll benne a szentlélek; úgy megijed, hogy egy zabszem se férne a fenekébe; úgy megijed, se holt, se eleven

megemlékezés

főnév
  • ünnepély, emlékünnepély, kommemoráció (régies)
  • visszapillantás, emlékezés
  • búcsúztató, nekrológ
  • köszöntés, köszöntő

leszakít

ige
  • letép, leválaszt, leszakajt (tájnyelvi), lecihel (tájnyelvi), leszed
  • defloreál (idegen)

motyog

ige
  • motyorog (bizalmas), suttog, makog (pejoratív), seppeg (tájnyelvi), motyoráz (tájnyelvi), mantyog (tájnyelvi), motyorékol (tájnyelvi), orra alatt beszél, bajusza alatt beszél
  • pusmog
  • dünnyög, mormog, dörmög, dohog, zsörtölődik, böstörög (tájnyelvi), mohog (pejoratív), kummog (tájnyelvi), hummog (tájnyelvi), káricál (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): motoszkál (bizalmas), piszmog, bíbelődik, pepecsel, tesz-vesz, szöszmötöl, szaszmatol (tájnyelvi)

nulla II.

főnév
  • senkiházi, nímand (bizalmas)
  • (jelzőként): értéktelen, haszontalan, jelentéktelen
  • (szleng): vacak, nudli (szleng), túró (szleng), lópikula (durva), szar (durva)

közkívánat

főnév
  • közóhaj, közakarat

köszön

ige
  • köszönt, üdvözöl, tiszteleg, szalutál, bólint, biccent, int, süvegel (régies)
  • hálálkodik

idejétmúlt

melléknév
  • ósdi, avatag, elavult, régimódi, túlhaladott, elmaradott, maradi, divatjamúlt, ódivatú, ásatag, avas, korszerűtlen, időszerűtlen, levitézlett
  • régi vágású Sz: lejárt róla a világ, mint a régi kétkrajcárosról

külföldi

melléknév
  • idegen, külhoni, jövevény, bevándorló, immigráns (idegen), külországi, külhonos (régies)
  • idegenszerű

nyirkos

melléknév
  • nedves, párás, vizes, nyálkás, nyúlós
  • izzadt, verítékes
  • dohos, áporodott
  • (időjárás): ködös, párás, nedves

ottlét

főnév
  • ott-tartózkodás, jelenlét, időzés, látogatás, vizit (idegen), maradás

duzzadt

melléknév
  • püffedt, puffadt, dagadt, táskás, ödémás, dudoros, pufók, kidudorodott, feszes, feszülő (has), duzma (tájnyelvi), duzmadt (tájnyelvi)
  • (ajak): húsos, telt, duzzadó, vastag
  • degesz, tele, tömött

rohadék

főnév
  • (jelzőként is): szemét, aljas, moslék, mocsok, hitvány, alávaló, tetű (durva), patkány (durva)

plafon

főnév
  • mennyezet, födém, boltozat
  • tető, csúcs, határ, felső határ
  • maximum

muzsika

főnév
  • zene, dallam, melódia
  • (tájnyelvi): hangszer, zeneszerszám

mindhiába

határozószó
  • hiába, hasztalan, fölöslegesen

nemhogy

határozószó
  • nemcsak hogy, hát még, ahelyett hogy, nem elég, hogy

piktúra

főnév
  • festészet, festőművészet
  • festmény, kép

nagyevő

melléknév, főnév
  • étkes, falánk, nagybélű

megkönyörül

ige
  • megbocsát, megkegyelmez, elnéz, feloldoz, megszán, megsajnál, irgalmaz, szemet huny, megkímél, elfelejt, elenged
  • segít, megsegít, kisegít, támogat, felkarol, gyámolít, pártfogol, patronál, megirgalmaz (régies), a hóna alá nyúl (bizalmas)

nevezett

melléknév
  • említett, címzett, szóban forgó, szólított
  • felsorolt
  • alulírott

piszmog

ige
  • babrál, matat, szöszmötöl, totojázik, pepecsel, vacakol, vakarózik, tötyörészik, bajmolódik (bizalmas), pitizál (tájnyelvi), szuszmálkodik (tájnyelvi), szuszog, szarakodik (durva), bíbelődik, szőröz, tesz-vesz, gatyázik (szleng), tököl (szleng), kukacol (szleng), kakecol (szleng), babirkál (tájnyelvi)