megszöktet szinonimái

ige
  • kiszabadít, kiment, megléptet (szleng), elszöktet, kiszöktet
  • (lányt): elrabol, elragad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mélyeszt

ige
  • süllyeszt, ás, kotor, gödröz (régies)
  • belevág, beleszúr, döf

visszariad

ige
  • visszadöbben, visszahökken, visszaretten, irtózik, iszonyodik, meghátrál, megtorpan, idegenkedik, perhorreszkál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszöktet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkövetel

ige
  • elvár, előír, kikövetel, számot tart (valamire), igényt tart, jogot formál (valamire), praetendál (régies), vindikál (idegen)
  • igényel, szükségel (régies), megkíván, kell (valakinek), híjával van (valaminek), híján van (valaminek)

lezuhan

ige
  • leesik, lepottyan, lehuppan, letottyan, lefordul, lehull, leomlik, lecuppan (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi), leveszekedik (tájnyelvi)
  • (ár, láz): csökken, lemegy, alábbhagy, mérséklődik

leönt

ige
  • ráönt, lelocsol
  • leforráz
  • leszűr, lefolyat, lecsurgat, dekantál (szaknyelvi)
  • megiszik, lecsúsztat, felhajt, lehajít, felhörpint, lehörpint, bekap, benyakal (bizalmas), bepuszil (szleng), ledönt (bizalmas), legurít (szleng)

közismert

melléknév
  • ismert, ismeretes, köztudott, köztudomású, közkeletű, közmondásos, tudvalevő, triviális
  • kiváló, kiemelkedő, előkelő, tekintélyes, nagyhírű, hírneves, jónevű, népszerű, neves, nevezetes, befutott, közkedvelt, illusztris
  • hírhedt, rossz hírű, notórius

megrendel

ige
  • lefoglal, rezervál, abonál (régies), leköt, előfizet, járat
  • (régies): elrendel, utasít, megkér

mindenekfölött

határozószó
  • mindenekelőtt, leginkább, legelőbb, legelőször, főleg, főképp, elsősorban

zománc

főnév
  • bevonat, máz, fényezés, glazúr (régies), email (régies)
  • fogzománc
  • (régies): patina
  • csillogás

kisugárzás

főnév
  • kibocsátás, kiáradás, szétáradás, kiáramlás, kilövellés, kiömlés, kiválás, eradiáció (idegen), irradiáció (idegen), emanáció (idegen), emisszió (szaknyelvi)

kínzás

főnév
  • gyötrés, kínvallatás, szorongatás, zaklatás, kegyetlenkedés, sanyargatás, büntetés, üldözés, kínfaggatás (régies), csigázás (régies), heccelés (állaté), tortúra, szekatúra (idegen), mortifikáció (idegen)
  • kín, kínlódás, gyötrelem, nyomorúság, megpróbáltatás

hatálytalanít

ige
  • érvénytelenít, hatályon kívül helyez, annullál (szaknyelvi), visszavon, eltöröl, megsemmisít, megszüntet, felbont, sztorníroz (szaknyelvi), visszaszív (bizalmas)(szaknyelvi)

klimax

főnév
  • változás kora, menopauza (szaknyelvi), klimaktérium (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): fokozás
  • tetőpont, csúcspont

mohó

melléknév
  • falánk, telhetetlen, mértéktelen, nagyétkű, torkos, habzsi (tájnyelvi), zódé (tájnyelvi), pákosztos (bizalmas), faló, nyalakodó, mohos (tájnyelvi), lados (tájnyelvi)
  • kapzsi, sóvár, harácsoló, haszonleső, észér (tájnyelvi), pénzsóvár, pénzéhes, nyereséghajhász
  • (régies): hirtelen, gyors, sebes

nehézkes

melléknév
  • lomha, lassú, ügyetlen, darabos, merev, esetlen, málé, ügyefogyott, lassúvérű, buszma (tájnyelvi), szögletes, ormótlan, tébláb (tájnyelvi), kényelemszerető, pedáns, kicsinyes, akadékoskodó, fontoskodó, aggályoskodó, halogató, lassú észjárású, kényszeredett
  • körülményes, bonyolult, vontatott, akadozó, döcögős, egyenetlen, körülményeskedő
  • rusztikus
  • (régies): viselős, várandós, terhes, pocakos (bizalmas)
  • vemhes, hasas

csempész1

ige
  • síbol (szleng), smugliz (bizalmas)
  • belecsúsztat, szöktet
  • (valamit valamibe): belecsempész, belelop

pöcköl

ige
  • peckel, pöccent, percent, pörcint
  • lök, billent
  • fricskáz, fricskál

ősember

főnév
  • troglodita (régies)
  • vadember

megtakarítás

főnév
  • megspórolás
  • betét, készlet, tartalék

megkegyelmez1

ige
  • megbocsát, megkönyörül, kegyelmet gyakorol, irgalmaz, feloldoz, elnéz, könyörül, pardoníroz (régies), szemet huny, fátylat borít rá
  • életben hagy, megkímél

merénylő

főnév
  • támadó, gyilkos, elkövető, tettes

öntudatlan

melléknév
  • akaratlan, szándéktalan, tudatlan
  • önkéntelen, ösztönös
  • eszméletlen, ájult, alélt, bódult, kába, kábult, kómás, elbódított

megvásárol

ige
  • megvesz, megszerez, beszerez, bevásárol, összevásárol, felvásárol
  • (pejoratív): megveszteget, lepénzel, lefizet, megken (szleng), lehengerel, megvesz, korrumpál (idegen)

lompos

melléknév
  • rendetlen, gondozatlan, ápolatlan, elhanyagolt, topis (szleng), loncsos (tájnyelvi), pacuha (tájnyelvi), slampos
  • borzas, bozontos, kócos, koloncos (régies)
  • (régies): tisztátalan, mosdatlan
  • pongyola, pontatlan, gondatlan, felületes, nemtörődöm, hányaveti, hanyag, slendrián

méter

főnév
  • folyóméter, űrméter
  • méterrúd
  • métermázsa

őrség

főnév
  • silbak, strázsa, várta (régies), készültség, őrjárat, gárda, patrul (régies)
  • őr
  • őrszolgálat, őrző-védő szolgálat
  • őrhely, állás