megsokszoroz szinonimái

ige
  • megnövel, felfokoz, fokoz, megsokasít, megszaporít, megtöbbszöröz, meghatványoz, multiplikál (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sitt2

főnév
  • (szleng): börtön, fogda, fogház, fegyház, tömlöc, dutyi (bizalmas), áristom (régies), kóter (régies), karcer (régies), jég (szleng)

bekezdés

főnév
  • rész, szakasz, egység, szövegrész, passzus (választékos), alinea (idegen)
  • (szaknyelvi): paragrafus, cikkely, törvénycikk, szakasz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megsokszoroz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megízlel

ige
  • kóstol, megkóstol, belekóstol (valamibe), kóstolgat, megpróbál, megpákosztol (tájnyelvi)
  • bekap (bizalmas)

letörleszt

ige
  • visszafizet, visszaad, leró, kiegyenlít, letud (bizalmas), kifizet, lefizet, leszurkol (szleng), rendez, (munkával) ledolgoz, lekvittel (bizalmas)

lelketlen

melléknév
  • szívtelen, embertelen, kegyetlen, könyörtelen, érzéketlen, részvétlen, keményszívű, gonosz, szőrösszívű
  • (régies): oktalan
  • (régies): halott, élettelen

közeg

főnév
  • hatósági ember
  • rendőr, hekus (szleng), zsaru (szleng), zsernyák (szleng), jard (szleng), józsi (szleng)

megokolatlan

melléknév
  • alaptalan, megalapozatlan, indokolatlan, motiválatlan, igazolatlan, jogosulatlan

mezőgazda

főnév
  • földműves, földművelő, agrárius (régies)
  • agronómus, agrármérnök, mezőgazdász

zártkörű

melléknév
  • zárt, szűk körű, szűk, exkluzív
  • diszkrét, bizalmas, titkos
  • magánjellegű, családi

kisded II.

főnév
  • kisbaba, kisgyermek, gyermekecske, gyerekcse (régies), gyerkőc, csemete, apróság

kimagyarázkodik

ige
  • magyarázkodik, bizonygat, kimosakszik, tisztázza magát, mentegetőzik, mentegetődzik, védekezik

háromszög

főnév
  • trigónum (régies), háromszeglet (régies), csegely (régies)
  • triangulum (szaknyelvi)

kiver

ige
  • kiüt, kiejt, legyőz
  • kiporol, kiütöget, kipaskol, kiráz
  • csépel
  • klopfol (bizalmas), potyol (tájnyelvi)
  • kikalapál
  • kicsikar (valakiből)
  • elfeledtet, leszoktat (valamiről)
  • kikerget, elűz, elüldöz, kivesszőz
  • kihajt, kicsap
  • (verejték): ellep, elborít

mintaszerű

melléknév
  • példás, példaszerű, eszményi, ideális, követendő, tökéletes, hibátlan, elsőrendű, klasszikus, példányos (régies), példamutató, kifogástalan, feddhetetlen, irányadó, kiváló

napraforgómag

főnév
  • szotyola, makuka (tájnyelvi), szotyi (bizalmas)

csatatér

főnév
  • harctér, harcmező, harchely (régies), küzdőtér, csatamező, csatahely, ütközethely (régies), hadmező (régies), küzdhely (régies), csatasík (régies), vérmező (régies)

porol

ige
  • pall (tájnyelvi), portalanít, port töröl, üt, ver, páhol

öregúr

főnév
  • aggastyán, öregember, vénember (pejoratív)

megszakad

ige
  • elszakad
  • akadozik, megtörik, derékba törik, abbamarad, megszűnik, felbomlik, szünetel, félbemarad, félbeszakad, véget ér, szétmegy (bizalmas)
  • megroppan, megrokkan, belegebed (bizalmas), kimerül, belepusztul, agyondolgozza magát
  • (tájnyelvi): meghasad, megreped

meghoz

ige
  • elhoz, visszahoz, idehoz, hazahoz, átad, átnyújt, kézbesít
  • előidéz, okoz, kivált
  • eredményez, eredménnyel jár, vezet (valamihez)
  • gyümölcsözik, megterem
  • megalkot, kimond, létrehoz
  • vállal
  • (tájnyelvi): megad, megfizet, visszaad
  • (régies): tudósít, tudtul ad

menetel II.

főnév
  • út, menés, menet, mozgás, vonulás, gyaloglás

ömleny

főnév
  • vérömleny, véraláfutás

megtetszik

ige
  • tetszeni kezd, tetszést kelt, elnyeri valakinek a tetszését
  • (tájnyelvi): meglátszik

lift

főnév
  • felvonó, személyfelvonó
  • páternoszter

merő

melléknév
  • csupa, tiszta, puszta, színtiszta, teljes, sívó (tájnyelvi), tisztádon-tiszta (tájnyelvi)
  • egyszerű, valóságos, kész
  • (régies): feszes, merev, mozdulatlan
  • (hsz-szerűen): csak, csupán, pusztán

őrbódé

főnév
  • deszkabódé, faköpönyeg, őrház, őrhely