megmenekül szinonimái

ige
  • életben marad
  • kikerül (bajból), megmenekedik (tájnyelvi), megmentődik (tájnyelvi), megszökik, elillan, elmenekül,
  • megszabadul, kibontakozik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

roráté

főnév
  • hajnali mise

nemesség

főnév
  • nemesi cím, nemesi rang, kutyabőr
  • birtokosság, lovagság, nemesi rend, arisztokrácia
  • elit
  • kiválóság, méltóság, előkelőség, fenség
  • fennköltség, emelkedettség
  • nagylelkűség, nemeslelkűség, generozitás (idegen), kitűnőség, jelesség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megmenekül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfegyelmez

ige
  • megrendszabályoz, megzaboláz, kordában tart, megegzecíroz (tájnyelvi), megfog (bizalmas), megreguláz Sz: a körmére koppint; az orrára koppint; gatyába ráz; gúzsba tesz; lapocka alá fog (valakit); megtanítja kesztyűbe dudálni; megtanítja neki, hány a nyolc; móresre tanít; pálca alá fog (valakit), ráncba szed, rövid pórázra fog
  • megfenyít, megbüntet, megfedd, megver

leltár

főnév
  • lista, jegyzék, lajstrom (régies), összeírás, kimutatás, inventárium (idegen), katalógus
  • állomány
  • leltározás, leltárkészítés, számbavétel

legális

melléknév
  • törvényes, hivatalos, törvényszerű, jogos, jogszerű, legitim

könyvelés

főnév
  • könyvvitel, könyvvezetés, könyvelőség

megittasodik

ige
  • megrészegedik, felönt a garatra, lerészegedik, becsíp, berúg, leissza magát, gajdosodik (régies), beszeszel (bizalmas)
  • megmámorosodik, megrészegül, megittasul (választékos), elbódul

mennél

határozószó
  • minél, mentől, mentül (régies)

vízér

főnév
  • csermely, ér

kilométer

főnév
  • kilcsi (szleng)

kifog

ige
  • kihalász, kihorgász, kihúz, kiemel
  • (szaknyelvi): kivéd, elkap, megfog
  • leszerszámoz
  • ráakad, hozzájut
  • kikap (bizalmas)
  • (tájnyelvi): levon, lefog
  • (bizalmas): túljár az eszén, becsap, kicsíp (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): túltesz (valakin)
  • (valaki valamin): legyőz, úrrá lesz

halvány, halovány

melléknév
  • világos, sápadt, vértelen, színehagyott, holtsápadt, vérszegény, fakó, fénytelen, sápkóros (tájnyelvi), lányszínű (tájnyelvi), múlomszínű (tájnyelvi), hóka (tájnyelvi), hókadt (tájnyelvi), holdult (tájnyelvi), vérevett (tájnyelvi)
  • színtelen, tompa
  • homályos, elmosódott, sejtelmes, derengő, pislákoló, ködös, borult, borús, fátyolos, álomszerű, alig kivehető
  • gyenge, erőtlen, lankadt, fáradt, elhaló
  • bágyadt, lagymatag, petyhüdt, kókadt, gyér

kisnemes

főnév
  • kurtanemes, bocskoros nemes, köznemes, hétszilvafás nemes, dzsentri, kisbirtokos

mesterkedik

ige
  • manipulál, taktikázik, fortélyoskodik, machinál (bizalmas), kunsztol (idegen), fondorkodik, ravaszkodik, ügyeskedik, cselez, manőverez, praktikál, miskulál (tájnyelvi), járánkozik (tájnyelvi), intrikál, ármánykodik, kohol, umbuldál (bizalmas), bundázik (szleng), variál, megkártyáz (szleng)

műsorközlő

főnév
  • műsorvezető, kommentátor
  • bemondó, konferanszié (idegen)

cipész

főnév
  • suszter, cipészmester, lábbelikészítő, cipővarga, varga, foltozóvarga, csiszlik (tájnyelvi), cipős (tájnyelvi), csiszlicsuszli (tájnyelvi), csiszlikbaszlik (tájnyelvi), csobotár (tájnyelvi), csizmadia

pirinyó

melléknév
  • apró, pici, icipici, parányi, csöppnyi, pöttömnyi, morzsányi, mákszemnyi, szikrányi, fikarcnyi, jottányi, miniatűr, mikroszkopikus

osztrák

melléknév, főnév
  • ausztriai, ciszlajtáni (régies), fekete-sárga (régies), sógor (bizalmas)

megmond

ige
  • elmond, tudat, tájékoztat, közöl, tudomására hoz, hírül ad, napvilágra hoz
  • leleplez, lerántja a leplet, megsúg, beárul
  • kifejez, kijelent, informál
  • szemébe vág
  • megvall, bevall, beismer
  • jósol, megjövendöl, jövendőt mond
  • prognosztizál
  • megjelöl, kijelöl

megénekel

ige
  • megversel, versbe önt

megvall

ige
  • feltár, kinyilvánít, deklarál, hitet tesz (valami mellett), megmond, koncedál (szaknyelvi), elismer, bevall, meggyón, vallomást tesz

óriás

melléknév
  • magas, hórihorgas, langaléta, colos (bizalmas), égig érő, tagbaszakadt, kolosszális (bizalmas)
  • óriási, nagy

megrázkódik

ige
  • összerezzen, megremeg, megreszket (tájnyelvi), megrezzen, megvonaglik, összerándul
  • megretten, megborzad
  • megrendül, megreng, meginog

lerogy, lerogyik

ige
  • leroskad, összeroskad, összeomlik, összeomol, összedől, összerogy, összerogyik, összeroggyan, leborul, lehanyatlik, összeesik, leül, összecsuklik, földre zuhan, ledobban (tájnyelvi), letortyan (tájnyelvi)
  • elájul, elterül, kollabál (idegen)
  • leborul, letérdel, letérdepel, térdre borul, térdre esik, térdre hull, térdre omlik, leveti magát
  • (tájnyelvi): hirtelen megérik (gyümölcs)

mellékfoglalkozás

főnév
  • mellékállás, másodállás

osztály

főnév
  • kategória, csoport, rend, klasszis (idegen), család, faj, divízió (idegen), fajta, sztrátum (szaknyelvi), részleg, tagozat, szakosztály, szekció
  • réteg, kaszt (idegen)
  • évfolyam
  • osztályterem, tanterem, kégli (szleng), tyúkól (szleng), vallatószoba (szleng), aréna (szleng)
  • (régies): osztozkodás
  • (régies): liga