leró szinonimái

ige
  • kiegyenlít, letud (bizalmas), törleszt, letörleszt, kifizet, lefizet, leszurkol (szleng), rendez, lekvittel (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akármilyen

névmás
  • bármilyen, bármiféle, akármiféle, bárminemű, akárminemű (régies), akárminő (régies), bármiszerű (régies), bárminő (választékos), bármi néven nevezendő

tűrés

főnév
  • türelem, türedelem (tájnyelvi), szenvedet (régies)
  • tűréshatár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a leró szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lefolyó

főnév
  • árok, csatorna, ereszcsatorna, kanális
  • csurgó, kiöntő

korlát

főnév
  • sorompó, kerítés, sövény, válaszfal
  • mellvéd, balusztrád (szaknyelvi), könyöklő, karfa, támla
  • akadály, gát, fék, béklyó
  • megkötés, megszorítás

kókad

ige
  • lankad, konyul, elhervad, elfonnyad, elvirágzik, elszárad, guzsorog (tájnyelvi)
  • búsul, szomorkodik, gunnyaszt, betegeskedik, kornyadozik

kibékülés

főnév
  • kiengesztelődés, megbékülés, megbékélés, összebékülés, békekötés, béke, békesség, megenyhülés, békeszerződés, lecsillapodás

lélektelen

melléknév
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, gépies, mechanikus (régies), szellemtelen, részvétlen, élettelen, sivár, száraz, unalmas, sablonos, lélekölő, lélekpusztító
  • rideg
  • művészietlen, kifejezéstelen
  • ájult, alélt
  • (régies): alávaló, gyalázatos, lelketlen

marihuána

főnév
  • (szleng), mariska (szleng), gandzsa (szleng), grász (szleng), gyep (szleng), gyom (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)

ügyészség

főnév
  • prokuratúra (régies)

jószántából

határozószó
  • magától, önként, önnön-kényen (tájnyelvi)

jázmin

főnév
  • jezsámen

fölényeskedik

ige
  • nagyzol, nagyképűsködik, lehengerel Sz: a kert felől áll; a part felől áll; adja a bankot; adja a nagyot; fenn hordja az orrát; magas lóra ül; magas lóról beszél

kapaszkodó II.

főnév
  • feljáró, emelkedő, kaptató, meredek, kepesztelő (tájnyelvi), lófingató (tájnyelvi)
  • karfa, fogó, fogódzó, fogantyú, fogózék (tájnyelvi)
  • köröm (régies)

mechanika

főnév
  • erőtan (régies), erőműtan (régies), mozgástan (régies), géptan (régies), gépészet (régies)
  • szerkezet
  • működés

meglök

ige
  • meglódít, ellök, megtaszít, megbillent, félrelök, megbök, megnyom, megtom (tájnyelvi)

beleütközik

ige
  • nekiütközik, összeütközik, nekimegy, belefut, belerohan
  • belebotlik, találkozik, összetalálkozik, összefut (valakivel), beleszalad (valakibe, valamibe)

orgonál

ige
  • (tájnyelvi): bőg, bömböl, sír, üvölt
  • (szél): zúg, üvölt

munkaszolgálat

főnév
  • kényszermunka, munkatábor, málenkij robot (idegen), kicsi robot (tréfás)

leselkedik

ige
  • leskelődik, leskel, megsebesül, kukucskál, kandikál, kukkol
  • figyel, lesben áll, kémkedik, hallgatózik, fürkész, szimatol, szaglász, vizslat, spionkodik, koslat, ólálkodik
  • (veszély): fenyeget, készül

lecsúszik

ige
  • leesik, lesiklik, lesikamodik (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi), lecsordul (tájnyelvi), leszalad
  • lezüllik, lesüllyed, deklasszálódik (idegen), elszegényedik, tönkremegy, lefittyen (tájnyelvi)
  • (valamiről): lemarad (valamiről), kimarad (valamiből), elesik (valamitől)

madártan

főnév
  • ornitológia (szaknyelvi)

motorozik

ige
  • robog, száguld, repeszt (szleng), mocizik (bizalmas)
  • (szleng): fogyaszt (kábítószert), szpídel (szleng)

levél

főnév
  • (növényé): lapi (tájnyelvi), folium (idegen)
  • (régies): lap, papírlap
  • misszilis (szaknyelvi), episztola (szaknyelvi)
  • spárga (szleng)
  • irat, okmány, okirat
  • (nemesi): armális (idegen)
  • (tájnyelvi): tésztalap, kockametélt
  • (tájnyelvi): kártya, az ördög bibliája

kovács

főnév
  • vasműves

makog

ige
  • hebeg, habog, motyog, dadog, mekeg, gagyog, nyekereg (tájnyelvi), bakog (tájnyelvi), vakog (tájnyelvi)

munkakerülő

főnév
  • dologkerülő, ingyenélő, tétlenkedő, mihaszna, naplopó, lusta, rest, semmittevő, léhűtő, széltoló (bizalmas), csavargó, dologtalan, langallóleső (tájnyelvi), kapa-kaszakerülő (tájnyelvi), ácsori-ricsori (tájnyelvi), here (pejoratív), csöves (szleng), huligán, bummler (régies), lézengő, ritter