kivitelez szinonimái

ige
  • elkészít, megcsinál, létrehoz, megalkot, megvalósít, realizál, elvégez, keresztülvisz, végrehajt, teljesít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ráugrik

ige
  • ráveti magát, rávetődik

bepiszkít

ige
  • bepiszkol, beszennyez, összeken, bekoszol, összekoszol, bemaszatol, összemaszatol, bemocskol, foltot ejt (valamin), elrondít (tájnyelvi), befen (tájnyelvi), bepocskol (tájnyelvi), betojkol (tájnyelvi)
  • megbecstelenít, meggyaláz, szégyenbe hoz, szégyent hoz (valamire, valakire), lebecsmérel, lepocskondiáz, megrágalmaz, ócsárol, megszeplősít, besároz, sárba tipor
  • becsinál, berezel (bizalmas), berosál (szleng), bekakál (bizalmas), beszarik (durva), bepisál (durva), belőköl (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kivitelez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kipusztít

ige
  • elpusztít, kiirt, megszüntet, felszámol, eltávolít, megsemmisít, tönkretesz, összezúz, végez (valamivel), lemészárol, legyilkol, leöldös, exterminál (idegen), exstirpál (idegen), kiemészt (tájnyelvi), kitirhít (tájnyelvi)

karton2

főnév
  • pamutszövet, pamutvászon, kreton (szaknyelvi), kalikó (szaknyelvi)

kallantyú

főnév
  • retesz, fogantyú, fazár (régies), závár (régies)
  • (régies): huszárbajusz
  • (régies): marokorsó

ijeszt

ige
  • rettent, riaszt, rezzent, ijesztget, megdöbbent, borzaszt, borzongat, rémisztget, rémít, rémiszt, riogat, megfélemlít, fenyeget

kitaszít

ige
  • kizár, kirekeszt, kivet, kitúr, kilök, kidob, kirak, kirúg (bizalmas), kicsap, kilódít, kikerget, kitesz, kitagad, kiátkoz, kiközösít, kiutasít, kitoloncol, kitelepít, száműz, kitaszint (tájnyelvi), kizurpál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): elbánik (valakivel), kitol (valakivel) (bizalmas)

kősó

főnév
  • konyhasó, só, nátrium-klorid

tároló I.

melléknév
  • gyűjtő

háziállat

főnév
  • haszonállat, jószág, lábasjószág (régies), barom, marha

hasonlíthatatlan

melléknév
  • összehasonlíthatatlan, páratlan, párját ritkító, egyedülálló, utolérhetetlen, utánozhatatlan, felülmúlhatatlan, rendkívüli, kivételes, példátlan, példa nélkül álló

eszmei

melléknév
  • gondolati, fogalmi, képzeletbeli, képzelt, ideális
  • elvi, ideológiai, szellemi
  • jelképes, névleges, szimbolikus, elméleti

hidegvér

főnév
  • nyugalom, higgadtság, komolyság, rendületlenség, magabiztosság, erő, józanság, önuralom, béketűrés
  • flegma (bizalmas), közöny
  • lélekjelenlét, csigavér

közepes I.

melléknév
  • átlagos, szokásos, közönséges, középszerű, másodrendű, másodrangú, mérsékelt, középnagy, megjárós (tájnyelvi), szokványos, jellegtelen, mindennapos, se hideg, se meleg, középfinom (bizalmas), félfajtájú (tájnyelvi), közepettes (tájnyelvi)

főnév
  • folyadék, nedv, nedű (választékos), facsarék (régies), moncs (régies)
  • lötty (pejoratív)
  • oldat
  • ital
  • leves, mártás, szaft (bizalmas), szósz, létyó (tájnyelvi), lötyke (tájnyelvi), lötykő (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng)

alapfok

főnév
  • positivus (szaknyelvi)
  • kezdő szint, alapszint

mérséklődik

ige
  • alábbhagy, alábbszáll, csillapodik, szelídül, csöndesedik, letompul, csökken, lelohad, elhalkul, kisebbedik, gyöngül, lassul, hanyatlik, visszaesik, megcsappan, enyhül, fogy, apad

megbékít

ige
  • kiengesztel, kibékít, lecsillapít, lecsendesít, megnyugtat, békéltet, pacifikál (idegen), elbékéltet (tájnyelvi), elhallgattat, elsimít, összebékít, lefegyverez, leszerel

kivonulás

főnév
  • kimenetel, távozás
  • kivándorlás, exodus (idegen)
  • felvonulás

kinyúl

ige
  • kiáll, kiterjed
  • meghosszabbodik, továbbtart

kóstol

ige
  • ízlel, belenyal, gusztál (tájnyelvi)
  • próbál, kísérletezik, tapasztalatot gyűjt

matt

melléknév
  • fénytelen, tompa, fakó, fényezetlen, lakkozatlan, politúrozatlan
  • homályos, halvány

kóma

főnév
  • öntudatlanság, eszméletlenség

kefe

főnév
  • ecselő (régies), borosta (tájnyelvi)
  • fésű
  • meszelő
  • lóvakaró
  • (szaknyelvi): kefelevonat
  • (szleng): hazugság, mellébeszélés, duma (bizalmas), rizsa (szleng), blabla (bizalmas)

könyöklő II.

főnév
  • mellvéd, ablakpárkány, karfal, balusztrád (régies), tőc (régies)
  • karfa, kartámla, kartámasz, támla, támasz

megalszik

ige
  • megalvad, összemegy, megkocsonyásodik, megdermed, koagulálódik (szaknyelvi)
  • (valahol): hál, meghál, éjszakázik, megszáll