tapló szinonimái
főnév
- taplógomba, fagomba
- (szleng) (jelzőként): neveletlen, bárdolatlan, goromba, közönséges, faragatlan, bunkó
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
felbomlaszt, fölboml
ige
- felforgat, szétzülleszt, megbont, zűrzavart idéz elő, feldúl, felfordít, elront, aláás
gyötrelem
főnév
- gyötrődés, boldogtalanság, fájdalom, szenvedés, kínlódás, kín, kínszenvedés, törődés, megpróbáltatás, mártíromság, vértanúság, tortúra, passió (régies)
- vesződség, fáradság, munka
szül
ige
- világra hoz, életet ad, lebabázik, megbabázik, gyermekezik (régies), lebetegszik (régies)
- fiadzik, kölykezik, ellik Sz: csontot vet; letörött az ángya szekere
- okoz, létrehoz
- előidéz, teremt, eredményez, kivált
- előállít, alkot, készít
számol
ige
- számlál, átolvas, kalkulál, olvas (tájnyelvi), megolvas (tájnyelvi)
- tekintetbe vesz, számba vesz, mérlegel, gondol (valamire), tervbe vesz, számít (valamire)
- felel (valamiért), elszámol (bizalmas), számot ad
- felelősségre von, szemére vet
- számít, kér
roskatag
melléknév
- rozzant, düledező, icegős-bicegős, roskadozó, rogyadozó, omlatag, rozoga, omladozó
- elvénhedt, elvénült (régies), gyenge, erőtlen
- ódon, megviselt, fáratag (régies)
testőr
főnév
- védő-őrző ember, biztonsági, biztonsági ember, gárdista (régies), gorilla (bizalmas), kísérő, haccséros (régies), mandiner (tréfás)
problematikus
melléknév
- kétséges, vitatható, kétes, bizonytalan, kérdéses, megoldatlan, homályos, eldöntetlen, kialakulatlan, meggondolkoztató, félreérthető, meg nem erősített, ingatag, rendezetlen, ambivalens (idegen)
mered
ige
- ágaskodik, nyújtózik, gebeszkedik (tájnyelvi), megfeszül, feláll, kimagaslik, felnyúlik
- merevedik, megdermed
- (valahova, valamire): irányul, néz, bámul
rágalmaz
ige
- vádol, vádaskodik, gyanúsít, leszól, becsmérel, befeketít, szájára vesz, ráfog, bevádol, áskál, becsületébe gázol, meghurcol, eláztat (bizalmas), gyaláz, bemárt (bizalmas), ráken, bemószerol, csármál (tájnyelvi), felmocskol (tájnyelvi), kárpátol (tájnyelvi), hercehurcál (tájnyelvi), diffamál (idegen) Sz: rossz hírét költi; veszett hírét költi; alaptalan vádakkal illet
tiszteletlen
melléknév
- neveletlen, szemtelen, pimasz, orcátlan, udvariatlan, tapintatlan, modortalan, faragatlan, illetlen, arcátlan, cinikus, kekk (bizalmas), impertinens (régies), arrogáns, kegyeletsértő, szentségtörő
túlzott
melléknév
- eltúlzott, mértéktelen, szertelen, végletes, indokolatlan, vérmes, felnagyított, túlvitt (régies), túlhajtott, túlzásba vitt, túlméretezett, féktelen, exorbitáns (idegen), túlságos
ténfereg
ige
- cselleng, lődörög, tévelyeg, teng-leng, botorkál, bóklászik, csavarog, csámborog, kószál, őgyeleg, ődöng, sétálgat, csatangol, lézeng, császkál, szédeleg, lötyög (bizalmas), líg-lóg (bizalmas), kujtorog, lófrál (bizalmas), ámbolyog (tájnyelvi), csalinkázik, csötönődik (tájnyelvi), kocsmorog (tájnyelvi), köcölődik (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): lábatlankodik, alkalmatlankodik, okvetetlenkedik, zavar
vegyeskereskedés
főnév
- vegyesbolt, kisbolt (bizalmas), szatócsbolt (régies), szatócsüzlet (régies), krájzleráj (régies), fűszerkereskedés
terjedelem
főnév
- kiterjedés, nagyság, méret, térfogat, extenzió (idegen), dimenzió, volumen, szélesség, hosszúság, fesztáv (szaknyelvi)
- sávtartomány (szaknyelvi)
- hangterjedelem (szaknyelvi)
- hatókörzet, hatókör, hatósugár, akciórádiusz (idegen)
- időtartam, időköz, intervallum, periódus, ciklus
veréb
főnév
- csirip (tájnyelvi), csuli (tájnyelvi), csuri (tájnyelvi)
- (bizalmas): átlagember, az utca embere, közember