szúr szinonimái

ige
  • belemélyeszt, döf, beledöf, bök, csíp, mar, fullánkol, öklel
  • ölt
  • (szövegbe): beleiktat, beletűz, beszúr
  • fáj, szaggat, nyilall, hasogat
  • bánt, sért, keserít
  • tűz, süt, éget
  • (szleng): (kábítószert) befecskendez, felnyom (szleng), nyom (szleng), lő (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elmaradott

melléknév
  • tudatlan, műveletlen, maradi, tájékozatlan, sötét (szleng), primitív, ősi, kezdeti, fejletlen, provinciális (régies)
  • régimódi, korszerűtlen, kezdetleges, idejétmúlt, avas, hátramaradt, maradi, szűk látókörű, kisszerű, korlátolt

tanít

ige
  • oktat, okít, okosít, kiképez, képez, csiszol, palléroz (választékos), kiművel, iskoláz, instruál Sz: tudományt tölt a fejébe; belécsepegteti a tudományt
  • előad, ismertet
  • átad
  • nevel
  • idomít, szoktat (valamire), treníroz
  • hirdet, ismertet, papol, prédikál
  • int, figyelmeztet, sugalmaz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szúr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

színvonal

főnév
  • szint, felület, sík
  • nívó, minőség, mérték

stádium

főnév
  • állapot, szakasz, helyzet, fokozat, fázis, etap, periódus, időszak

sivatag I.

főnév
  • pusztaság, puszta
  • (tájnyelvi): futóhomok, sívó homok (tájnyelvi)
  • kietlenség, elhagyottság

rémül

ige
  • megijed, megretten, riad

szószaporítás

főnév
  • bőbeszédűség, szóbőség (régies), terjengősség, szófecsérlés, mellébeszélés, szószátyárság, szószátyárkodás, szalmacséplés, szócséplés, szódara (tájnyelvi), szóhalmozás, szalmázás, fecsegés, rizsa (szleng)

tehát

kötőszó
  • hát, ezért, ennélfogva, így, eszerint, egyszóval, emiatt, ebből kifolyólag, következésképpen, ennek következtében, annálfogva, azaz, vagyis, vagyis hogy, ennek folytán, következőleg, következésképp, végre is, végül is, mindent egybevetve, ilyenformán, ergo (idegen), denique (idegen) Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége

pióca

főnév
  • nadály, ivóka (régies), vérszopó (régies)
  • parazita, élősdi, potyaleső, potyázó (bizalmas), vérszívó (szleng)

pénz

főnév
  • érme, bankjegy, fizetőeszköz (szaknyelvi), pénzeszköz (szaknyelvi), pénzmag (bizalmas), guba (szleng), dohány (szleng), korpa (szleng), steksz (szleng), zsozsó (szleng), lóvé (szleng), lé (szleng), mani (szleng), suska (szleng), garas (régies) Sz: kálvinista olvasó
  • vagyon, gazdagság, tőke
  • (halé): pikkely, halpikkely, lemez

megszomjazik

ige
  • szomjas lesz, szomjazni kezd, megszomjul (tájnyelvi), megszomjúdik (tájnyelvi), megszomjúhozik (tájnyelvi)

poszméh

főnév
  • dongó, döngő (tájnyelvi)

teljesítménybér

főnév
  • szakmány (régies), darabbér, akkordbér

többi

melléknév
  • egyéb, további, hátralevő

hogyisne II.

határozószó
  • hogyne

zokszó

főnév
  • panaszkodás, sirám, fájdalom, panaszszó

vámmentes

melléknév
  • vámszabad

szúrópróba

főnév
  • találompróba, stichpróba (bizalmas)

színészet

főnév
  • színjátszás, színművészet, játékszín (régies), színészkedés, komédiázás

taps

főnév
  • tetszésnyilvánítás, elismerés, dicséret, siker, ünneplés, éljenzés
  • tapsolás, tapsvihar, tapsorkán, vastaps

valami

névmás
  • egymi (régies), valamicsoda (tájnyelvi), egy-más, holmi, izé (bizalmas), izé-mizé (bizalmas), mifene (bizalmas), objektum (régies), etvasz (szleng), bigyó (szleng)
  • valamennyi, egy kevés
  • (tájnyelvi): körülbelül, mintegy

tahó

melléknév
  • faragatlan, bárdolatlan, fajankó, neveletlen, udvariatlan, közönséges, műveletlen, útszéli, parlagi, durva, nyers, primitív, mucsai (durva), bunkó, bumfordi, tuskó (bizalmas), surmó, suttyó (tájnyelvi)

suskus

főnév
  • ravaszság, csalafintaság, csíny
  • szabálytalanság

tartóztat

ige
  • marasztal, visszatart, visszafog
  • akadályoz, gátol, fékez, korlátoz, mérsékel, késleltet, hátráltat

változás

főnév
  • átalakulás, alakulás, elváltozás, átformálódás, elfajulás, idomulás, módosulás, mutáció (szaknyelvi), metamorfózis
  • forduló, fordulat
  • ingadozás, hullámzás
  • fejlődés, forgás (régies), növekedés, fordulópont
  • (színházban): színváltozás
  • (régies): rosszullét, gyengélkedés