kötekedik szinonimái

ige
  • akadékoskodik, gáncsoskodik, okvetetlenkedik, bakafántoskodik, kötözködik, huzakodik, kellemetlenkedik, szurkálódik, szurkapiszkál, beleköt (valakibe), ingerkedik, civakodik, hepciáskodik (bizalmas), kekeckedik (szleng), aggatózik (tájnyelvi), kötődik
  • évődik, incselkedik, böllenkedik (tájnyelvi), pántolódik (tájnyelvi) Sz: megmarná még a veszett kutyát is, kutyatejen nevelkedett, mindenkibe belekapcáskodik (valakivel)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cukorrépa

főnév
  • gyárirépa (tájnyelvi), bunci (tájnyelvi)

cölöp

főnév
  • karó, oszlop, pillér, pózna, gerenda, cölöpfa (szaknyelvi), pilóta (szaknyelvi), pilótafa (szaknyelvi), támfa, bitó, culáp (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kötekedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

koptató

főnév
  • védőszalag, ripszszalag

kibontakozás

főnév
  • kikászálódás, kiszabadulás
  • kifejlődés, kifejlés, kifejlet, végkifejlet, megoldás
  • rendeződés

kerülő II.

főnév
  • csősz, mezőőr, erdőőr, vadász, erdőszolga, erdőkerülő
  • eltérés, kitérés, elkalandozás, közbevetés
  • kerülő út, mellékút, vargabetű, tévút, tekervényút

jelenlegi

melléknév
  • mostani, mai, jelen, jelenvaló, ez idő szerinti, szóban forgó, adott, aktuális, pillanatnyi, napirenden levő, fennálló, folyó

könnyes

melléknév
  • könnybe lábadt, fátyolos, nedves, könnyekkel terhes (választékos)

lanka

főnév
  • lejtő, domboldal, hegyoldal, ereszkedő, bigecs (régies), lonka (régies)

tilalom

főnév
  • tiltás, interdiktum (idegen), inhibíció (szaknyelvi), prohibíció (idegen)
  • tabu

hozzászámít

ige
  • hozzásorol, hozzászámol, hozzávesz, odaszámít, ideszámít, odavesz, idevesz, odasorol, idesorol, hozzáad, hozzászámláz, belekalkulál
  • hozzátartozik, beleszámít

hódoló I.

melléknév
  • alázatos, szolgalelkű, meghunyászkodó, hajlongó, hajbókoló, szervilis (pejoratív), lakájtermészetű, talpnyaló
  • lelkes híve (valakinek)

felemel, fölemel

ige
  • felvesz, megemel
  • felhajt, fellebbent, felbillent, felvon
  • (fejet) felvet
  • felnyújt, feltart
  • felhúz
  • felállít, talpra állít
  • felkarol, istápol
  • felvirágoztat, fellendít, megjavít
  • (árat): megnövel, felvisz, felver
  • lelkesít, bátorít, megnemesít

idióta

melléknév
  • buta, ostoba, bárgyú, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

lebőg

ige
  • lehurrog
  • (szleng): kudarcot vall, pórul jár, megszégyenül, hoppon marad, rajtaveszt, belebukik, leszerepel, felsül, koppan (szleng), leég (bizalmas), befürdik (szleng)
  • megbukik

libegő

főnév
  • drótkötélpálya, sílift, széklift
  • függővasút

árkon-bokron

határozószó
  • (át): tüskön-bokron (tájnyelvi), ungon-berken (tájnyelvi), hanyatt-homlok, lóhalálában, eszeveszetten, ész nélkül, fejjel a falnak, hűbelebalázs módjára, vakon
  • (túl): messze, hetedhét országon túl, az óperenciás tengeren túl

műt

ige
  • operál, műtétet végez, műtétet hajt végre, felnyit, felvág (bizalmas), beavatkozik

megpiszkál

ige
  • hozzányúl, megmozgat, megkavar, felkavar
  • megbolygat, megszurkapiszkál (tájnyelvi), megturkál (tájnyelvi), megpiszkitál (tájnyelvi)
  • (tüzet): felszít, feléleszt

kötelező

melléknév
  • kényszerítő, kényszerű, törvény szabta, megszabott, előírt, hivatalos, előírásos, megkövetelt, kénytelenítő (régies), obligát (régies), obligatórikus (régies)
  • köteles(idegen)

konvencionális

melléknév
  • közkeletű, megszokott, szokásos, elfogadott, bevett, elterjedt, meghonosodott, meggyökeresedett, hagyományos, tradicionális, általános, elismert, mindennapi
  • elkoptatott, elcsépelt, semmitmondó, tartalmatlan, üres, közhelyszerű, lapos, sablonos, triviális, banális

kuruzsol

ige
  • ráolvas, vajákol, javasol (régies), bájol (tájnyelvi), bűbájoz (tájnyelvi)
  • gyógyít

megmenekülés

főnév
  • megszökés, elmenekülés, megmenekedés (tájnyelvi)
  • megszabadulás, kibontakozás

középosztály

főnév
  • polgárság, burzsoázia, polgári osztály

kienged

ige
  • kiereszt, kibocsát, szabadon bocsát, kiszabadít, elenged, szabadon enged, szabadon ereszt, szabadlábra helyez, felszabadít, megszabadít, szabaddá tesz, kiszalaszt, kiszalajt (tájnyelvi)
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • kioldoz, kibont, kibogoz
  • (ruhát): bővít, tágít, kiereszt
  • megenyhül, felolvad, felenged

labdarúgó

főnév
  • futballista, focista (bizalmas)

megöregedik, megöreg

ige
  • megvénül, megkorosodik, megtörődik, megaggik (régies), élemedik (tájnyelvi), megvénhedik (régies), aggódik (tájnyelvi), megőszül, elvirágzik (választékos), elhervad (választékos) Sz: elérte a sok péntek (tájnyelvi); eljár felette az idő; eljár rajta az idő, mint az öreg lányon
  • berozsdásodik, eltompul