idealista szinonimái

melléknév
  • ábrándozó, ábrándokban élő, gyakorlatiatlan, fellegjáró, romantikus, naiv, álmodozó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felesleges, fölösleg

melléknév
  • hiábavaló, szükségtelen, haszontalan, célszerűtlen, nélkülözhető, elhagyható, kihagyható, mellőzhető, indokolatlan, fölös, fölöznekes (tájnyelvi), meddő, hasztalan, kárba veszett, céltalan, értelmetlen, oktalan, blank (szleng) Sz: annyit ér, mint döglött lovon a patkó; Dunába víz; eső után köpönyeg; fára arany hártyát; hajpor a zsíros hajon; ötödik kerék; pajkos ifjúnak a bölcs tanácsadás; pusztába kiáltott szó; tarisznyára lakat

érzékelhető

melléknév
  • észlelhető, érezhető, megfigyelhető, kézzelfogható, konkrét, tapintható, szemmel látható, szembetűnő, észrevehető, felfogható, kivehető
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a idealista szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

holt

melléknév, főnév
  • halott, elhalt, meghalt, elpusztult
  • szervetlen, élettelen
  • hasznosítatlan, kihasználatlan, meddő, hiábavaló, terméketlen

hajháló

főnév
  • hajnecc

gyökeres

melléknév
  • teljes, alapos, beható, mélyreható, radikális, sorsfordító, messzemenő

fölé

névutó, határozószó
  • rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)
  • elé, elébe, fölébe

hulla

főnév
  • holttest, porhüvely, tetem, dög, kadáver (idegen)
  • (szleng): részeg, mólés (szleng), siker (szleng), tintás (szleng)
  • fáradt, holtfáradt, kimerült, elcsigázott, megviselt, kidöglött (durva), dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), rozzant (szleng), totálkáros (szleng)

ítélőképesség

főnév
  • judícium (szaknyelvi), értékelő képesség
  • intelligencia, tisztánlátás, éleslátás, megérzés, intuíció

riporter

főnév
  • tudósító, újságíró, hírlapíró, újdondász (régies)

felindul, fölindul

ige
  • felbuzdul, fölhevül, nekihevül, indulatba jön, felbosszankodik, indignálódik (régies), felgerjed, felingerlődik, feldühödik, dühbe gurul, dühbe jön, felhergelődik, felfortyan, felgyúlad (régies), felmérgelődik, méregbe gurul, felbőszül, megvadul

féldeci

főnév
  • feles (szleng), nyelet (tájnyelvi)

csúfnév

főnév
  • gúnynév, ragadványnév, melléknév (régies), csúfolkodónév (tájnyelvi), csúfolónév (tájnyelvi)

felszáll, fölszáll

ige
  • felemelkedik, felrepül, felröppen, felreppen, felrebben, felszárnyal, szárnyra kap, magasba száll, elbendül (tájnyelvi)
  • fellebben, szétoszlik (köd), magasba emelkedik, felhág (tájnyelvi), felverődik (harmat) (tájnyelvi)
  • (járműre): fellép, felül, felugrik, beszáll, beül, felkapaszkodik, felkászálódik

javall

ige
  • ajánl, javasol, tanácsol, rendel, előír, projektál (régies)
  • jelöl, kommendál (régies)
  • kezdeményez, indítványoz, felterjeszt, benyújt, proponál (régies), előáll (valamivel)(valami ellen)
  • (régies): helyesel, jóváhagy

kartográfia

főnév
  • térképészet, térképírás, térképrajzolás

külföld

főnév
  • külország, idegen ország

kiszínez

ige
  • kifest, kimázol, kipingál (bizalmas), kidekorál, cifráz (tájnyelvi)
  • szépít, élénkít, tarkít, kibővít, kiegészít, hozzátesz, árnyal, részletez, felnagyít, eltúloz, felfúj, feltupíroz, túlhangsúlyoz, sarkít, kiemel

idegen

melléknév
  • külföld, külhon, külország

hódoltság

főnév
  • elnyomás, szolgaság, iga, rabiga, rabság

interjú

főnév
  • nyilatkozat, riport, tudósítás, beszélgetés, meghallgatás, kérdezősködés, érdeklődés, tudakozódás, informálódás

kisajátít

ige
  • köztulajdonba vesz
  • (egyházi vagyont): szekularizál (idegen), konfiskál (régies), monopolizál (idegen), nacionalizál (régies)
  • birtokba vesz, tulajdonává tesz, megszerez, szert tesz, lefoglal, elhódít, megkaparint, ráteszi a kezét, expropriál (szaknyelvi)
  • eltulajdonít, ellop, elcsen, elemel, elhappol (szleng), elcsakliz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): átvesz

igeidő

főnév
  • tempus (szaknyelvi)

haladéktalanul

határozószó
  • azonnal, rögtön, mindjárt, máris, nyomban, azon nyomban, menten, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest, prompt (bizalmas), ahajt (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), legott (régies), egyből, azonmód, azon melegében, késedelem nélkül, vonakodás nélkül, most

irónia

főnév
  • gúny, gúnyolódás, lekicsinylés, csipkelődés, csúfolódás, ingerkedés, él

kisvártatva

határozószó
  • hamarosan, csakhamar, valamivel utóbb, kevéssel utána, maholnap, rövid idő után, rövid időn belül, nemsokára, kevésvártatva (tájnyelvi)