hozzáfog szinonimái

ige
  • kezd, megkezd, hozzákezd, nekikezd, nekiesik, hozzálát, belefog, nekiveselkedik, nekifohászkodik, rátér, nekidől (tájnyelvi), nekifeszül, belekap, kukálódik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

másutt

határozószó
  • máshol, másfelé, egyebütt (tájnyelvi), más helyütt

elszéled

ige
  • eloszlik, szétoszlik, szétszóródik, szétfut, szétszalad, szétmegy, szétrebben, elrebben (tájnyelvi), elszerteledik (tájnyelvi), elszivárog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hozzáfog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hihető

melléknév
  • valószínű, valószerű, lehetséges, elképzelhető, reális

gyönyörűség

főnév
  • élvezet, öröm, kedvtelés, szórakozás, mulatság, passzió (bizalmas), gyengéje (valakinek)
  • boldogság, lelkesültség, elragadtatás, mennyország, éden, mámor, eufória, gyönyör, delícia (régies)

gyakorló I.

melléknév
  • praktizáló
  • gyakornokoskodó, gyakorlatozó

fojt

ige
  • fojtogat, fullaszt, szorít, megöl, nyuvaszt (tájnyelvi)
  • tömít, szigetel, elzár, eltöm
  • (magába fojt): visszatart, lenyel (bizalmas), elhallgat, eltitkol, elrejt, magába temet

holmi II.

névmás
  • valamiféle, afféle, akármiféle, akármilyen, néminemű (régies)
  • valami

interpretál

ige
  • előad, ábrázol, bemutat, demonstrál, szemléltet
  • értelmez, magyaráz, kommentál, tolmácsol, elemez, megvilágít

rendületlen

melléknév
  • erős, szilárd, sziklaszilárd, mozdulatlan, kemény, fix (bizalmas), stabil
  • állhatatos, megingathatatlan, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, hajthatatlan, kérlelhetetlen, kipróbált, kitartó
  • eltökélt, elszánt

felbujtó, fölbujtó

főnév
  • bujtogató, lázító, provokátor, bűnpártoló, főkolompos (pejoratív)

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

csintalan

melléknév
  • csintalankodó, pajkos, játékos, eleven, haszontalan, rakoncátlan, huncut, vásott, komisz, rossz, gézengúz, selma (régies), ármányozott (tájnyelvi), katlankulcsos (tájnyelvi) Sz: farkasgégén eresztett; nagyapja is ördög volt
  • pajkos, pajzán, kacér, szabados, kétértelmű, sikamlós, dévaj, pikáns

felkészít, fölkészít

ige
  • előkészít, alapoz, edz, gyakorol (valakivel), treníroz, korrepetál, tanul (valakivel)
  • megerősít, felvértez, felszerel, preparál

ismerkedik

ige
  • (valakivel): barátkozik
  • (valamivel): tájékozódik, orientálódik, tanulmányoz, búvárol

kamarás

főnév
  • kincstárnok, kincstartó, kamerárius (régies)
  • (régies): hivatalnok

közt

névutó
  • között, közepette, körében, közepén, közben, környezetében, közbül (tájnyelvi)

kinyomoz

ige
  • megtudakol, kikutat, kivizsgál, kifürkész, kiszimatol, kiszaglász, kiszagol (bizalmas), kikémlel, kipuhatol, kitapogat, kinyomász (tájnyelvi), kiderít, megtud, kibogoz, felfed, feltár, tisztáz, felgöngyölít, napfényre hoz, napvilágra hoz, fényt derít (valamire), felderít, inkvirál (idegen), kitájékoz (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi), kitudokál (tájnyelvi)

hozzásimul

ige
  • odabújik, rásimul, hozzátapad, belekapaszkodik, csüng (valakin)
  • alkalmazkodik, hozzáidomul, akklimatizálódik, megszokik

hiányzik

ige
  • távol van, nincs jelen, abszentál (idegen), mulaszt, lóg (bizalmas), bliccel
  • iskolát kerül
  • elmarad, fennmarad, hátramarad, hibádzik, híjával van, nélkülöz, nincs
  • szükségeltetik, kifogásoltatik, kellene

iker II.

főnév
  • ikertestvér, ikergyerek Sz: egy hassal lettek; együtt lettek a világra
  • másodlat (régies), alakpár (szaknyelvi), alakmás, hasonmás, duplex (szaknyelvi)
  • ikertelefon

kilel

ige
  • (tájnyelvi): kigondol, kieszel, kitalál
  • (tájnyelvi): megtud, rájön (valamire)

huszadrangú

melléknév
  • érdektelen, lényegtelen, mellékes, jelentéktelen

háborgat

ige
  • zaklat, zavar, zargat, üldöz, akadályoz, bosszant, dühít, nyugtalanít, idegesít, molesztál, gyötör, macerál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), piszkál, abajgat, bolygat, vegzál (választékos), izgat, ingerel, bánt, nem hagy nyugton, alkalmatlankodik, kellemetlenkedik, buzerál (szleng)

indignáció

főnév
  • méltatlankodás, felháborodás, megbotránkozás
  • neheztelés, bosszankodás, harag, méreg, bosszúság

kinnlevőség

főnév
  • követelés, tartozás, hitel, hátralék