harctér szinonimái

főnév
  • csatamező, csatatér, hadszíntér, front, harcmező, küzdőtér, ütközethely (régies), csatasík (régies), küzdhely (régies), vérmező (régies), vívótér (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

puszta II.

főnév
  • róna, füves vidék, pusztaság, mező, préri, pampa
  • parlag
  • major

jellegzetesség

főnév
  • sajátság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, alapvonás, különlegesség
  • specifikum (idegen), karakterisztikum
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a harctér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajnalka

főnév
  • auróravirág, hajnalikisasszony, hajnalszépe, tölcséres szulák (tájnyelvi), ipomoea (szaknyelvi)

frottírtörülköző

főnév
  • dörzstörülköző

fonal, fonál

főnév
  • szál, cérna
  • kapcsolat
  • porzószál (szaknyelvi), filamentum (idegen)

felfordít, fölfordít

ige
  • felbillent, feldönt, felborít, felhajt, fellök, felforgat, fejére állít
  • megzavar, meghiúsít, keresztülhúz, bomlaszt, aláaknáz, összezilál, tönkretesz

háncs

főnév
  • héj, kéreg, burok, hüvely, bőr

hírvivő

főnév
  • hírnök, hírmondó, hírhozó, küldönc, kifutó, herold (idegen), futár (régies), fullajtár, kurír (régies), üzenetvivő, ordonánc (régies), kengyelfutó (régies), követ
  • hírharang, hírhordó, pletykafészek, falu szája, szószatyor

pompázik

ige
  • ékeskedik, virít, díszlik, nyílik
  • (pejoratív): hivalkodik, díszeleg, pompázik, parádézik, feszít, flancol (szleng), gáláz (tájnyelvi)

építészet

főnév
  • építőművészet, architektúra (szaknyelvi)
  • építészettan, architektonika (idegen)

elvigyorodik

ige
  • elmosolyodik, fülig szalad a szája

bőr

melléknév
  • epidermisz (idegen), felhám, hám, derma (idegen), membrán (idegen)
  • gerezna, irha
  • (bizalmas): futball-labda, labda, laszti (bizalmas), foci (bizalmas), tök, bőrbogyó (bizalmas)
  • kéreg, háncs, héj
  • föl, hártya, pilk (tájnyelvi)
  • (bizalmas): öltözet, ruha
  • (szleng): nő

esendő

melléknév
  • gyarló, gyenge, bizonytalan, habozó

holnap II.

főnév
  • következő nap
  • jövő, jövendő

imbolyog

ige
  • támolyog, tántorog, ámolyog (tájnyelvi), dülöng, dülöngél, billeg, botorkál
  • hajladozik, himbálódzik, himbálózik, hánykolódik
  • (fény, árnyék): lebeg, ingadozik, ing, inog

kivénhedt

melléknév
  • kiöregedett
  • régimódi, kiérdemesült

kémkedik

ige
  • leselkedik, leskelődik, kutakodik, vizsgálódik, spionkodik, fürkész, szaglászik, szimatol, nyomoz

harmadfű

melléknév
  • (csikó, borjú): hároméves

hajadonfőtt

határozószó
  • fedetlen fővel, kalaplevéve, fedetlenül, mezítfej (tájnyelvi)

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

kecskebak

főnév
  • bakkecske, kecskehím, cáp (tájnyelvi), hirkus (régies)
  • kecskeláb, fűrészbak

határtalan

melléknév
  • végtelen, vég nélküli, véget nem érő, végeérhetetlen, végeláthatatlan, beláthatatlan, illimitált (idegen)
  • hatalmas, óriási
  • nagyfokú, nagyarányú, mértéktelen, szertelen, túláradó, kitörő, éktelen, hallatlan, kimeríthetetlen, kifogyhatatlan, kiapadhatatlan, parttalan, feneketlen
  • engesztelhetetlen (gyűlölet)

függetlenség

főnév
  • szabadság, szuverenitás, önrendelkezés
  • önállóság, independencia (idegen)
  • egyedülállóság

hibátlan

melléknév
  • hibamentes, kifogástalan, szabályszerű, hiánytalan, pontos, tökéletes, ép, teljes, helyes, szabályos, sértetlen, romlatlan, tisztességes, tiszta, torzítatlan, makulátlan, büntetlen, szeplőtlen (régies), ártatlan, feddhetetlen, korrekt, intakt (szaknyelvi), csorbítatlan, igaz, mintaszerű Sz: még az irigység se találna benne hibát; olyan, mint a szűz lány képe

keltez

ige
  • datál, dátumoz