harctér szinonimái

főnév
  • csatamező, csatatér, hadszíntér, front, harcmező, küzdőtér, ütközethely (régies), csatasík (régies), küzdhely (régies), vérmező (régies), vívótér (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

behajlít

ige
  • meghajlít, elhajlít, begörbít, meggörbít, behajt, meghajt (tájnyelvi), megdönt, előrehajlít

gazember

főnév
  • gazfickó, gonosztevő, bűnöző, börtöntöltelék, akasztófavirág, akasztófáravaló, kötnivaló, bitang, bandita, briganti, haramia, útonálló, zsivány, betyár, kapcabetyár, aszfaltbetyár, csirkefogó, huligán, gengszter, semmirekellő, szélhámos, csaló, svindler (bizalmas) Sz: ágyúból kellene kilőni; ágyútölteléknek való; akasztani való; akasztófa címere; akasztófa virága, hóhérpallos cifrája; akasztófára termett; akasztottak már jobbat is nála; attól félhet az erdőben, hogy magától is felakad; az ördögnek adta a lelkét; beírták a fekete könyvbe; bölcsőjét is az ördögfiak ringatták; csávába való ember; drágalátos mákvirág; ha templomot keres is, akasztófára talál; hóhérpallos levele; Istentől elrugaszkodott; jó cég; kár, hogy anyja méhében fel nem akadt a köldökzsinórra; máriás huncut; meg van vetve az ágya a pokolban; megérdemli a kötelet; ördög cimborája; pokol fajzatja; soha, még az anyja hasában sem volt jó; sokszor kényszerítették a bíró elébe; sokszor tapodja a bíró küszöbét
  • csibész, kópé, mákvirág, gézengúz, jómadár, lókötő, pernahajder, himpellér, imposztor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a harctér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajnalka

főnév
  • auróravirág, hajnalikisasszony, hajnalszépe, tölcséres szulák (tájnyelvi), ipomoea (szaknyelvi)

frottírtörülköző

főnév
  • dörzstörülköző

fonal, fonál

főnév
  • szál, cérna
  • kapcsolat
  • porzószál (szaknyelvi), filamentum (idegen)

felfordít, fölfordít

ige
  • felbillent, feldönt, felborít, felhajt, fellök, felforgat, fejére állít
  • megzavar, meghiúsít, keresztülhúz, bomlaszt, aláaknáz, összezilál, tönkretesz

háncs

főnév
  • héj, kéreg, burok, hüvely, bőr

hírvivő

főnév
  • hírnök, hírmondó, hírhozó, küldönc, kifutó, herold (idegen), futár (régies), fullajtár, kurír (régies), üzenetvivő, ordonánc (régies), kengyelfutó (régies), követ
  • hírharang, hírhordó, pletykafészek, falu szája, szószatyor

pompázik

ige
  • ékeskedik, virít, díszlik, nyílik
  • (pejoratív): hivalkodik, díszeleg, pompázik, parádézik, feszít, flancol (szleng), gáláz (tájnyelvi)

építészet

főnév
  • építőművészet, architektúra (szaknyelvi)
  • építészettan, architektonika (idegen)

elvigyorodik

ige
  • elmosolyodik, fülig szalad a szája

bőr

melléknév
  • epidermisz (idegen), felhám, hám, derma (idegen), membrán (idegen)
  • gerezna, irha
  • (bizalmas): futball-labda, labda, laszti (bizalmas), foci (bizalmas), tök, bőrbogyó (bizalmas)
  • kéreg, háncs, héj
  • föl, hártya, pilk (tájnyelvi)
  • (bizalmas): öltözet, ruha
  • (szleng): nő

esendő

melléknév
  • gyarló, gyenge, bizonytalan, habozó

holnap II.

főnév
  • következő nap
  • jövő, jövendő

imbolyog

ige
  • támolyog, tántorog, ámolyog (tájnyelvi), dülöng, dülöngél, billeg, botorkál
  • hajladozik, himbálódzik, himbálózik, hánykolódik
  • (fény, árnyék): lebeg, ingadozik, ing, inog

kivénhedt

melléknév
  • kiöregedett
  • régimódi, kiérdemesült

kémkedik

ige
  • leselkedik, leskelődik, kutakodik, vizsgálódik, spionkodik, fürkész, szaglászik, szimatol, nyomoz

harmadfű

melléknév
  • (csikó, borjú): hároméves

hajadonfőtt

határozószó
  • fedetlen fővel, kalaplevéve, fedetlenül, mezítfej (tájnyelvi)

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

kecskebak

főnév
  • bakkecske, kecskehím, cáp (tájnyelvi), hirkus (régies)
  • kecskeláb, fűrészbak

határtalan

melléknév
  • végtelen, vég nélküli, véget nem érő, végeérhetetlen, végeláthatatlan, beláthatatlan, illimitált (idegen)
  • hatalmas, óriási
  • nagyfokú, nagyarányú, mértéktelen, szertelen, túláradó, kitörő, éktelen, hallatlan, kimeríthetetlen, kifogyhatatlan, kiapadhatatlan, parttalan, feneketlen
  • engesztelhetetlen (gyűlölet)

függetlenség

főnév
  • szabadság, szuverenitás, önrendelkezés
  • önállóság, independencia (idegen)
  • egyedülállóság

hibátlan

melléknév
  • hibamentes, kifogástalan, szabályszerű, hiánytalan, pontos, tökéletes, ép, teljes, helyes, szabályos, sértetlen, romlatlan, tisztességes, tiszta, torzítatlan, makulátlan, büntetlen, szeplőtlen (régies), ártatlan, feddhetetlen, korrekt, intakt (szaknyelvi), csorbítatlan, igaz, mintaszerű Sz: még az irigység se találna benne hibát; olyan, mint a szűz lány képe

keltez

ige
  • datál, dátumoz