felvonó szinonimái

főnév
  • lift
  • páternoszter, folytonjáró
  • csörlő, villa, elevátor (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

félremagyaráz

ige
  • elferdít, kiforgat, kifordít, megmásít, rosszra vél, eltorzít, meghamisít, értelméből kiforgat, tévesen értelmez, elcsavar, kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), kiforgat a valójából

feltűnő, föltűnő

melléknév
  • feltűnést keltő, észrevehető, szembeszökő, szembetűnő, szembeötlő, szemet szúró, felötlő, látszatós (tájnyelvi), kirívó, rikító, virító, harsány, hivalkodó
  • blikkfangos (bizalmas), eklatáns
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvonó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

féllábú

melléknév
  • egylábú, csollák (tájnyelvi), gama (tájnyelvi)
  • (szleng): másodidőszakos (katona), félidős (katona)

érdekcsoport

főnév
  • érdekszövetség, érdekközösség, klikk, brancs (bizalmas), lobby

elvisel

ige
  • elnyű, elkoptat, elhord, elhasznál, elrongyol, elszaggat, agyonhasznál, elnyúz (bizalmas), elhusol (tájnyelvi), elványul (tájnyelvi)
  • eltűr, tolerál, kibír, elbír, megtűr, elszenved, belenyugszik, elszível (választékos), megszenved (régies), kiáll (valamit), tűr, szupportál (régies), felvesz (tájnyelvi), áll (valamit), (sértést) lenyel (bizalmas)

elfenekel

ige
  • elnadrágol, elnáspángol, elrak, eltángál, kiporol (bizalmas), elpáhol, elpüföl, elver, megver Sz: kiporolja a nadrágját

felszeg, fölszeg

ige
  • (kenyeret): megszeg, megkezd, belevág, felvág
  • (ruhát): felvarr, felhajt, beszeg, eldolgoz

föléje

határozószó
  • fölé, fölébe, rá, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

növénygyűjtemény

főnév
  • herbárium (szaknyelvi)

diploma

főnév
  • oklevél, jeleslevél (régies), képesítőlevél (régies), képesítés, bizonyítvány
  • leirat, rendelet

dekáz, dekázik

ige
  • aprólékoskodik, kicsinyeskedik, deciz (tájnyelvi), fukarkodik, méricskél
  • (labdát) emelget

arányos

melléknév
  • részarányos, aránylagos (tájnyelvi), aránylott (tájnyelvi), szabályos, kiegyensúlyozott, kiegyenlített, harmonikus, egybevágó, proporcionált
  • szemrevaló, jó alakú, deli, csinos, bájos, formás, helyes
  • harmonikus

dugasz

főnév
  • dugó, parafa dugó, fadugó, stopli (bizalmas), dugacs (tájnyelvi), szádló (régies)
  • dugaszoló
  • rejtekhely, zug
  • (bizalmas): csöppség, tökmag, seggdugasz (durva)

futólagos

melléknév
  • sietős, rövid, múlékony, pillanatnyi, átmeneti, efemer, ideiglenes, röpke, hamari (tájnyelvi)
  • felületes, odavetett, hevenyészett, felszínes, mellékes

gyakornok

főnév
  • praktikáns (régies), volontőr (régies), demonstrátor, praxi (bizalmas)

ízes

melléknév
  • ízletes, jóízű, finom, zamatos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, fűszeres, kívánatos, gusztusos
  • lekváros, dzsemes
  • hatásos, élvezetes, szellemes, találó, elmés, zamatos (beszéd, nyelvjárás)

hézagpótló

melléknév
  • hiánypótló, nélkülözhetetlen, szükséges, fontos

fémkohászat

főnév
  • metallurgia (szaknyelvi)

feljebb, följebb

határozószó
  • magasabbra, fennebb (tájnyelvi), fennebbent (tájnyelvi), fellebb (tájnyelvi)

fogyókúrázik

ige
  • diétázik, fogyókúrát tart, fogyaszt, fogyasztja magát, fogyózik (bizalmas), fogyizik (bizalmas)
  • koplal, böjtöl

helyezkedik

ige
  • fészkelődik, izeg-mozog, helyhezkedik (tájnyelvi)
  • igazodik, illeszkedik, alkalmazkodik, simul, ügyeskedik
  • törtet, nyalizik (bizalmas), dörgölődzik, dörgölőzik, pedálozik (szleng)

festészet

főnév
  • festés, festőművészet (választékos), piktúra (régies)

érme

főnév
  • pénzérme, pénzdarab, fémpénz, aprópénz, ércpénz, tantusz (régies)

forgópisztoly

főnév
  • revolver, pisztoly

hetyke

melléknév
  • kihívó, fölényes, büszke, kevély, rátarti, elbizakodott, öntelt, fennhéjázó, gőgös, dölyfös, fityóros (tájnyelvi)
  • pimasz, neveletlen, tiszteletlen, nyegle, illetlen, szemérmetlen, impertinens (régies), feleselő
  • legényes, kackiás, karakán, snájdig (régies), délceg, peckes, nyalka, huszáros, betyáros (régies), gangos (tájnyelvi), badár (tájnyelvi), dúcos (tájnyelvi), kivágós (tájnyelvi) Sz: félretette csákóját