ecsetel szinonimái

ige
  • keneget, kezel
  • (régies): fest, rajzol, mázol
  • ábrázol, leír, lerajzol, megrajzol, felrajzol, lefest, vázol, felvázol, elmond, mesél, elmesél, elbeszél, regél, jellemez, leskiccel, érzékeltet, körülír, taglal, megjelenít, bemutat, kifejez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meredt

melléknév
  • megmerevedett, dermedt, merev, mozdulatlan, elgémberedett, kemény, feszes, megingathatatlan
  • (szem): kidülledt, kitágult, kinyílt

nagyböjt

főnév
  • böjt, böjtölés, böjtidő, önmegtartóztatás, koplalás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ecsetel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

díszít

ige
  • ékít, ékesít, cifráz, cicomáz, dekorál, csinosít, szépít, iperéz (régies), ficseréz (tájnyelvi), cifrít (tájnyelvi)

cenzúra

főnév
  • ellenőrzés, felülvizsgálat, revízió
  • szigorlat

bukfencezik

ige
  • bucskázik, bukfencet vet, bukfencet hány, hengerbucskázik (tájnyelvi)

bennlakó, bentlakó

főnév
  • kollégista, internista (bizalmas)

drámai

melléknév
  • színészi, színházi, színpadi, színészies
  • váratlan, megrendítő, tragikus

életöröm

főnév
  • életkedv, derű, életvidámság, élénkség, lelkesültség

lépés

főnév
  • lépte (valakinek), járás
  • szakasz, ütem
  • tett, cselekedet, eljárás, gesztus
  • intézkedés

átgondolt

melléknév
  • megfontolt, tudatos, céltudatos, tervezett, tervszerű, megalapozott, ésszerű, racionális, logikus, érett, józan, bölcs

árt1

ige
  • kárt okoz, kárt csinál, kárt tesz, rosszat tesz, rongál, kárára van (valakinek, valaminek), ártalmára van (valakinek, valaminek), bánt, bántalmaz, bajt okoz, bajt csinál, megkárosít, ártogat (tájnyelvi)

azóta

határozószó
  • attól fogva, attól kezdve, amióta, azótától (tájnyelvi)

elhelyezkedik

ige
  • helyet foglal, leül, letelepszik, befészkelődik (tájnyelvi)
  • munkába áll, dolgozik, álláshoz jut, bejut, bekerül (valahova)
  • elterül, található, fekszik

elsorol

ige
  • felsorol, elősorol, elszámlál, előszámlál, elmond, részletez, elsorjáz (tájnyelvi), elródikál (tájnyelvi)

földnyelv

főnév
  • félsziget, földszoros, földcsík

feláll, föláll

ige
  • felegyenesedik, felkel, talpra áll, felemelkedik, felserken (régies), kihúzza magát
  • rááll, fellép (valamire)(valamiről)
  • (szaknyelvi): felsorakozik, felfejlődik
  • megszerveződik, kialakul, létrejön
  • (pénisz): felmered, megmerevedik, erigál (szaknyelvi)
  • (haj): égnek áll, felborzad (tájnyelvi)

édeske

főnév
  • cukorpótló, szacharin, édesítőszer, édesítő

díjaz

ige
  • megfizet, dotál, honorál, premizál
  • jutalmaz, zsoldoz (régies)
  • (bizalmas): elismer, értékel, becsül

elátkoz

ige
  • megront, átváltoztat (valamivé)
  • megátkoz, átokkal sújt, átkot mond (valakire), átkot szór (valakire)

fegyverkezés

főnév
  • felfegyverzés, fegyverragadás (régies), fegyverkötés (régies)
  • fegyvergyártás, fegyverkészítés, hadiipar, hadianyaggyártás

egyenletes

melléknév
  • elegyengetett, sima, sík, lapos, csiszolt, egyszintű, redőtlen, ránctalan, lapályos (tájnyelvi)
  • egységes, egyforma, egyöntetű, változatlan, szabályos, arányos, folytonos, folyamatos, állandó, lankadatlan, szakadatlan, kiegyensúlyozott, kiszámítható, ütemes, fokozatos, zökkenőmentes, megingathatatlan, gördülékeny (stílus), stacioner (idegen), stabil

cinizmus

főnév
  • kiábrándultság, kétkedés, fásultság, szenvtelenség, közönyösség, érdektelenség, szkepticizmus (idegen)
  • szemtelenség, arcátlanság, pimaszság

elégedettség

főnév
  • megelégedettség, megnyugvás, kiegyensúlyozottság, béke, jókedv, derű, vidámság, boldogság, gondtalanság, léleknyugalom (régies), kielégültség

féktelen

melléknév
  • heves, szilaj, bősz, fékevesztett, fékezhetetlen, szertelen, esztelen, zabolátlan, őrült, tomboló, vad, mértéktelen, fegyelmezetlen, rakoncátlan, engedetlen
  • elszabadult, gáttalan, gátlástalan, kicsapongó Sz: nincs kocsisa eszének; olyan, mint a ménes; elszakasztotta a kötőféket
  • túláradó, túlcsorduló, szabadjára engedett, lángoló, perzselő, heves, szenvedélyes, széles (jókedv)
  • pajkos, csintalan, dévaj (régies)