elszórakozik szinonimái

ige
  • mulat, elmulat, eljátszik, kedvét tölti

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

különnemű

melléknév
  • különféle, különfajú, különfajta, másféle, másfajta, más-más jellegű, különböző, diszparát (idegen), heterogén
  • másnemű

étvágy

főnév
  • gusztus, apetitus (idegen), etyepetye (régies), ehetnék, éh
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elszórakozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elolt

ige
  • kiolt, elfúj, elfojt, lelocsol, (cigarettát) elnyom, (lámpát) lecsavar, befojt (tájnyelvi), elalít (tájnyelvi)
  • (villanyt) lecsavar, lekapcsol, kikapcsol
  • (régies, választékos): megöl, meggyilkol

dűne

főnév
  • homokdomb, homokbucka

doktor

főnév
  • orvos, doki (bizalmas), gyógyító
  • (régies): egyháztudós, egyházatya

csánk

főnév
  • csüd, lábszár

elpuhul

ige
  • elkényesedik, finnyásodik

esedékes

melléknév
  • időszerű, aktuális, várható
  • fizetendő

megnősül

ige
  • megházasodik, házasságot köt, egybekel (választékos), megesküszik (valakivel), frigyre lép, családot alapít, feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi) Sz: asszonyt visz a házhoz, belép a becsületes emberek sorába; igába fogja magát

birkózó II.

főnév
  • díjbirkózó, pankrátor (idegen)

betelik

ige
  • megtelik
  • (valaki vmivel): megelégel, megun, ráun, eltelik (valamivel)
  • beteljesedik, megtörténik, bekövetkezik, megvalósul, elérkezik(szleng)
  • (nem tud betelni vmivel): élvezi, gyönyörködik (valamiben)

bor

főnév
  • borital, borocska, szőlőnedű, a hegy leve, gondűző, búkergető, búfelejtő, hordótöltelék, erszénypusztító (tréfás), tütü (bizalmas), lőre (tájnyelvi), vinkó, vinum (idegen), acsari (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csavirga (tájnyelvi), borcsa (tájnyelvi), lotty (tájnyelvi), fickó (tájnyelvi), borika (tájnyelvi), kotulé (tréfás), csövidinka (tréfás)

eufória

főnév
  • jókedv, öröm, boldogság, örömujjongás, örvendezés, vidámság, mámor, örömmámor, megrészegülés, őrjöngés, eksztázis, elragadtatottság

felfakad, fölfakad

ige
  • felnyílik, felreped, kifakad, felszakad
  • felpattan, kipattan (rügy)
  • feltör, kitör, kibuggyan, felbugyog, felzubog
  • (tájnyelvi): felpuhul, felázik (út)

hangfogó I.

melléknév
  • hangtompító, hanggátló (fal), zörejfogó, zörejelhárító (szaknyelvi)

függeszkedik

ige
  • akaszkodik, kapaszkodik, lóg, csimpaszkodik, csipeszkedik (tájnyelvi), csimpajkózik (régies), csingalózik (tájnyelvi), csingaszkodik (tájnyelvi), lógaszkodik (régies), kinkargózik (tájnyelvi)

eltalál

ige
  • beletalál, telibe talál, eltrafál (bizalmas), beletrafál (bizalmas), eltrefel (tájnyelvi)
  • kitalál, rájön, ráhibáz, ráérez, rátapint, előtalál (tájnyelvi)

elmúlt

melléknév
  • befejeződött, véget ért, megszűnt, lejárt, letelt, előbbi, régebbi, egykori, letűnt, befejezett, elvesztett, elpusztult, eltávozott, eliramlott, a minapi, néhai, egyszeri, korabeli, meglett (régies)

érdekel

ige
  • izgat, vonz, érdeklődik (valami iránt), interesszál (idegen), leköt, csurkál (tájnyelvi), felkelti az érdeklődését (valakinek), felkelti a figyelmét (valakinek), hat (valakire)
  • érint, illet, vonatkozik (valakire), tartozik (valakire)

frázis

főnév
  • szólam, közhely, klisé, szólásmód, sallang, banalitás, szóvirág, cikornya, sablon
  • (szaknyelvi): (zenei) mondat

elvár

ige
  • igényel, igényt tart, igényt támaszt, követel, megkövetel, előír, megkíván (valakitől), számít (valamire)(valamiről)

egres

főnév
  • (tájnyelvi): köszméte (tájnyelvi), pöszméte (tájnyelvi), piszke (tájnyelvi), biszke (tájnyelvi), tüskeszőlő (tájnyelvi), csipkeszőlő (tájnyelvi), füge (tájnyelvi), bickéce (tájnyelvi), bucsok (tájnyelvi), függöly (tájnyelvi), godona (tájnyelvi)

erőmű

főnév
  • erőtelep, centrálé (szaknyelvi), villanytelep
  • (régies): gép, gépezet

futószalag

főnév
  • szállítószalag, szerelőszalag, járószalag, konvejer (idegen, szaknyelvi)