elemez szinonimái

ige
  • analizál, boncol, boncolás alá vesz, vizsgálgat, ízekre szed, szétszed (bizalmas), bogoz, szétválaszt, fürkész, taglal, tagol, szemrevételez, mélyére hatol, tanulmányoz, kutat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eszpresszó

főnév
  • kávéház, presszó, bár, kávézó, koktélbár

betyárbútor

főnév
  • holmi, cókmók, cucc (bizalmas), batyu, motyó (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elemez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egy-kettő II.

módosítószó
  • azonnal, rögtön, rögvest, tüstént

csinosít

ige
  • szépít, szebbít, csinogat (tájnyelvi), díszít, díszesít, ékesít
  • (régies): csiszol, tökéletesít, palléroz (választékos)

csatlós

főnév
  • (régies): fegyverhordozó, fegyverhordó, fegyvernök, pajzshordó, kísérő, darabont, poroszló, testőr, védelmező, kengyelfutó (régies)
  • lovász
  • követő, kiszolgáló, bérenc, szatellita (régies), vazallus (pejoratív), zsoldos (pejoratív), uszályhordozó (régies), lakáj (pejoratív), hűbéres, csahos (pejoratív), szekértoló, mameluk (régies), talpnyaló, csacsener (régies)

bogáncs

főnév
  • szamártövis, szamárkóró, bogáncskóró (tájnyelvi)

elbeszélés

főnév
  • előadás, narráció (idegen), leírás
  • novella, beszély (régies), kisregény, mese, rege, história, mítosz, legenda, monda, történet, sztori (bizalmas)

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

malária

főnév
  • váltóláz, mocsárláz (régies), sárgaláz, harmadnapos hideglelés (régies), forróbetegség (tájnyelvi), gyujtoványhideg (tájnyelvi)

bebocsát

ige
  • beenged, beereszt, betessékel, ajtót nyit (valakinek)

balga

melléknév
  • együgyű, ostoba, naiv, botor, buta, dőre, balgatag, oktondi, bárgyú, gyermeteg, butus, bolond, értetlen, tudatlan, tökkelütött, fajankó
  • oktalan, sületlen

beleárt

ige
  • (beleártja magát): beleavatkozik, beleelegyedik (választékos), belekontárkodik, beleüti az orrát, belekotyol (tájnyelvi), belebakalászik (tájnyelvi), belekapcáskodik (tájnyelvi), belekotyog (bizalmas), beledumál (szleng), belekavar (szleng), belepofázik (durva), beleugat (durva), közbepofázik (durva), közbeugat (durva)

elrabol

ige
  • ellop, elvisz, elragad, elvesz, elzsákmányol, elhurcol, elemel, eloroz, megkaparint, eltulajdonít, elzabrál (bizalmas), elprédál (régies)

érezhető

melléknév
  • észlelhető, észrevehető, érzékelhető, tapasztalható, kézzelfogható, szemmel látható, felfogható, megfigyelhető, percipiálható (idegen)

gombostű

főnév
  • férctű

feltankol, föltankol

ige
  • (szleng): beiszik (bizalmas), berúg, becsiccsent, leissza magát, betintáz (bizalmas)

élénkség

főnév
  • elevenség, fürgeség, frissesség, lendületesség, mozgalmasság, gyorsaság, aktivitás, energia, erő, vidámság, intenzitás
  • láz, hevület, tűz, forróság, izgalom, idegesség, indulatosság, nyugtalanság, mozgolódás, pezsgés

egyetemista

főnév
  • főiskolás, főiskolai hallgató, egyetemi hallgató, hallgató, diák, növendék, tanítvány

ellenméreg

főnév
  • ellenszer, ellenanyag, ellenszérum (szaknyelvi), antidotum (szaknyelvi), antitoxin (szaknyelvi)

félredob

ige
  • félrevág, félrecsap, félretesz, félrelök, félrelódít, félrehajít, eldob, elvet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, megszabadul, sarokba lök, sutba dob

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

csomó

főnév
  • bog (tájnyelvi), hurok, csimbók (tájnyelvi), csombók (tájnyelvi), gubanc
  • csomósodás, görcs, bütyök, göcsört (bizalmas), göb (tájnyelvi), bök (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi), bücök (tájnyelvi)
  • halom, rakás, tömeg, sereg, nyaláb, köteg, fürt, csomag, sokaság, halmaz, kupac, kazal (bizalmas), paksaméta
  • (szn-szerűen): sok, temérdek, számos, rengeteg, nagyszámú

elnéptelenedik

ige
  • kiüresedik, kiürül, kihal

felszínes

melléknév
  • felületes, elnagyolt, hanyag, gondatlan, figyelmetlen, slendrián (bizalmas)
  • üres, komolytalan, léha, könnyelmű
  • látszólagos, színlelt, föleges (régies)