éleszt szinonimái

ige
  • magához térít, fellocsol (bizalmas), életet önt (valakibe), elevenít (régies)
  • (régies): üdít, frissít, élénkít
  • szít, gerjeszt, lángra lobbant, táplál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

strapás

melléknév
  • fáradságos, fárasztó, nehéz, hajszás, kimerítő, megterhelő, megerőltető, verejtékes, izzasztó, gyötrelmes, küzdelmes, embert próbáló, keserves

potya II.

főnév
  • ingyenlakoma
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éleszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyszersmind

határozószó
  • egyúttal, egyidejűleg, egyben, egyetemben (valamivel), együtt, egyszerre, ugyanakkor, egy füst alatt

csiriz

főnév
  • ragasztó

csekkszámla

főnév
  • folyószámla, bankszámla

bokor

főnév
  • cserje, cseprente (tájnyelvi)
  • (régies): bozót, csalit
  • (tájnyelvi): csokor, szalagcsokor, masni (bizalmas)

elcipel

ige
  • elhurcol, elfuvaroz, elvisz, elhoz

előrajzol

ige
  • felvázol, vázol, körvonalaz, leskiccel

mánia

főnév
  • rögeszme, kényszerképzet, fixa idea (idegen), elmebaj
  • szenvedély, kedvtelés, hóbort, megszállottság, vesszőparipa, rigolya, bolondéria, dili, flúg (szleng), stikk (szleng), hepp (szleng), bogár (szleng), őrület

becsületsértés

főnév
  • rágalmazás, megrágalmazás, meggyalázás, gyalázkodás, meghurcolás, vádaskodás, hitelrontás, befeketítés, bemártás, lejáratás, dehonesztáció (idegen)

bánatpénz

főnév
  • foglaló, letét, zálog, előleg, biztosíték, vinkulum (régies), előpénz (régies), bánatbér (régies)
  • kötbér (szaknyelvi)

beleharap

ige
  • megharap, ráharap (valamire), belekap, belemar
  • (láng): belekap

elsikkaszt

ige
  • eltulajdonít, elidegenít, eltüntet, elvesz, ellop, elemel, elkaparint, elcsen (bizalmas), zsebre tesz, elcsakliz (bizalmas), elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), elmismásol (bizalmas), ellappant (régies), elcsíp (régies), elmarkol (régies), lenyúl (szleng), elsavanyít (tájnyelvi), elsikampol (tájnyelvi), elcigányol (tájnyelvi), elföldel (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

erőltetett

melléknév
  • megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
  • erőszakolt, kényszeredett, csinált
  • mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált

gonosztevő

főnév
  • bűnöző, bűnelkövető, elkövető, delikvens (régies), malefaktor (régies), briganti, lator (régies), bandita, martalóc, rabló, útonálló, gyilkos, imposztor (régies), gazember, himpellér, haramia, zsivány, betyár, gengszter, bitang, szörnyeteg, börtöntöltelék, akasztófáravaló

feltüntet, föltüntet

ige
  • felír, kiír, megad, közöl, jelez
  • részletez, felsorol
  • (valamilyennek): ábrázol, mutat, beállít, megrajzol, kikiált, minősít, nyilvánít, felharangoz (tájnyelvi)

élethű

melléknév
  • valószerű, valósághű, életszerű, valóságos, reális, hiteles, hibátlan, tökéletes, precíz, pontos

egyirányú

melléknév
  • visszafordíthatatlan, irreverzíbilis (idegen)

elles

ige
  • beles, lenéz, lemásol
  • eltanul, kiles, kitalál, kifigyel (bizalmas)

felségterület, fölsé

főnév
  • államterület, territórium (idegen)

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)

csordul

ige
  • csurran, cseppen

elolvaszt

ige
  • megolvaszt, felolvaszt, megpuhít, meglágyít, cseppfolyósít

feltép

ige
  • felszakít, felránt, felhasít, felszaggat, felszakaszt (tájnyelvi), felrepeget (tájnyelvi)
  • (levelet): felbont, felnyit(régies)