érzékel szinonimái

ige
  • észlel, érez, észrevesz, tapasztal, felvesz (tájnyelvi), percipiál (idegen), appercipiál (idegen), felismer, felfog, konstatál
  • elképzel, fogalmat alkot (valamiről)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cseber, csöbör

főnév
  • vödör, veder (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi), sajtár, vízhordó edény

vetélkedés

főnév
  • versenyzés, versengés, kötélhúzás, erőpróba, konkurálás, rivalizálás
  • mérkőzés, verseny
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érzékel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emelő

főnév
  • daru, elevátor, emeltyű (régies), nyilaló (tájnyelvi)

elemista

melléknév, főnév
  • alsós, alsó osztályos, alsó tagozatos, kisiskolás

ékel

ige
  • becsíptet, beszorít, feszít, hasít, csapoz (szaknyelvi)
  • (vkik, vmik közé ékeli magát): ékelődik, férkőzik, furakodik

dajkál

ige
  • ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
  • becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
  • (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget

erély

főnév
  • határozottság, akaraterő, kitartás, erélyesség, energikusság (idegen), tetterő, energia, vitalitás (választékos), vaskéz, szigor, keménység, kérlelhetetlenség

fél II.

számnév
  • kettedrész, egyketted, ketted, ötven százalék

menten

határozószó
  • azonnal, rögtön, rögvest, tüstént, nyomban, egyszeriben, helyben, íziben (tájnyelvi), mindjárt, egyszerre, szempillantás alatt

búsul

ige
  • búsong (választékos), búslakodik, búnak ereszti a fejét, szomorkodik, kesereg, sóhajtozik, bánkódik, el van szontyolodva, le van lombozódva (bizalmas), el van kenődve (bizalmas), maga alatt van (szleng), le van hervadva, el van kámpicsorodva, lógatja az orrát, emészti magát, emésztődik (régies), árválkodik (tájnyelvi), búskodik (tájnyelvi), búsonkodik (tájnyelvi), bozsenkol (tájnyelvi), öli a bánat, marcangolja a bánat, nyomja a szívét (valami) Sz: örül, mint az ablakos, mikor hanyatt esik; száraz ágon ül; örül, mint akinek az orra vére csepeg

bőkezűség

főnév
  • nagylelkűség, adakozás, jótékonyság, gavalléria, galantéria, munificencia (régies), generozitás (idegen), liberalitás (régies)

címtábla

főnév
  • cégtábla, cégér, sild (régies)
  • jegy, jel, figyelmeztetés

felesleg, fölösleg

főnév
  • többlet, maradvány, maradék, reziduum (szaknyelvi), plusz (bizalmas), tartalék, bővelkedés, fölöznek (tájnyelvi), excedens (idegen), resztli (bizalmas), szuperplusz (régies)(valaminek)

fenyőerdő

főnév
  • fenyves, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

hétszámra

határozószó
  • hetekig, hétről hétre, heteken át, heteken keresztül

gyaloghintó

főnév
  • hordszék, vivőszék, baráthintó, saroglya, lektika (régies), palankin (idegen), riksa (idegen), kólya (tájnyelvi)

érzelem

főnév
  • érzés, érzület, fellobbanás, indulat, emóció (idegen), affektus (idegen), érzemény (régies), szenv (régies), gerjedelem (választékos)

elzúg

ige
  • elhúz, elszáguld, elrobog, elviharzik, elseringezik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): elesik, elhasal, elvágódik, elterül
  • (vizsgán) (bizalmas): megbukik, elhasal, meghúzódik (szleng)

far

főnév
  • fenék, ülep, hátulsó fél, hátsó, popsi (bizalmas), popó (bizalmas), alfél, hátsó fertály, ülőgumó (tréfás), koffer (bizalmas), tompor, segg (durva), valag (durva)
  • tat, hátsó rész, hátoldal

gőz

főnév
  • kigőzölgés, pára, vízgőz, vízpára, dunszt (bizalmas)
  • gőzfürdő, gőzkamra
  • borgőz, mámor
  • lendület, erő

esztétikus I.

melléknév
  • szép, tetszetős, mutatós, ízléses, művészi

elfehéredik

ige
  • elsápad, elhalványul, kiszalad az arcából a vér

fegyveres I.

melléknév
  • felfegyverzett, katonai

gyakorlat

főnév
  • elsajátítás, gyakorlás, tanulás, edzés, trenírozás, tréning
  • jártasság, gyakorlottság, szakavatottság, képzettség, rutin, készség
  • úzus (régies), szokás
  • tapasztalat
  • praxis, tevékenység
  • feladat, lecke, penzum (régies)
  • fegyvergyakorlat