együttműködik szinonimái

ige
  • kooperál, összedolgozik, kollaborál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyűjtés

főnév
  • felhalmozás, behordás
  • takarékoskodás, spórolás, spórlás (tájnyelvi), kuporgatás
  • adománykérés, koldulás, kalapozás, keresmény (régies), szerzemény
  • böngészés, bogarászás, tallózás

belemélyed

ige
  • belesüpped, belesüllyed, belenyomódik, belenyomul, behatol, belehatol, belefúródik
  • elmélyed (valamiben), belemerül, beletemetkezik, beleássa magát, belefeledkezik, belefelejtkezik, átadja magát (valaminek), belebonyolódik, belegabalyodik, belebújik (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a együttműködik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

durranás

főnév
  • dörrenés, dörej, dördülés, pukkanás, puffanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció (idegen)
  • lövés
  • (szleng): szenzáció (bizalmas), teljesítmény, siker

csapatosan

határozószó
  • csapatostul, csoportostul, csoportosan, seregesen, seregestül, tömegesen, együtt, együttesen, mindnyájan, mindannyian, falkástul (tájnyelvi)

cigarettázik

ige
  • dohányzik, rágyújt, füstöl (bizalmas), cigizik (bizalmas), pipál (tréfás), szív, bagózik (bizalmas), slukkol (szleng), staubol (szleng), blázol (szleng), cigarettál (régies), spanglizik (szleng), cigaretlizik (tájnyelvi), cigárizik (tájnyelvi)

betűvetés

ige
  • írás, írásmód, kézírás, szépírás
  • firka, macskakaparás, irkafirka

egyenlítő

főnév
  • ekvátor (idegen)

elkopik

ige
  • elhasználódik, tönkremegy, elöregedik, elvásik, elnyűvődik, elviselődik, elkoszolódik (tájnyelvi), elszakad, elmállik (régies), elfogy, elfoszlik, (kés éle) eltompul
  • elavul (választékos), elvénül (régies), kimegy a divatból

locsol

ige
  • meglocsol, önt, öntöz, esőztet, permetez, fecsel (tájnyelvi), mocsolkodik (tájnyelvi)
  • locsolkodik, öntözködik, öntöz
  • (bizalmas): (férfi) vizel, pisil, csurgat, kisdolgozik (bizalmas), csövel (tréfás), pislant (tréfás)
  • hugyozik (durva), pisál (durva)

babahintőpor

főnév
  • púder, hintőpor

átmeneti

melléknév
  • ideiglenes, időleges, pillanatnyi, múló, mulandó, múlékony, kísérleti, futólagos, ideig-óráig tartó, kérészéletű, tiszavirág-életű, rövid, provizórikus (idegen), efemer (idegen), alkalmi, epizodikus, momentán (bizalmas), temporárius, tranzitórius, interim (régies)
  • közbülső, közbenső, köztes, változékony, változó, bizonytalan, idényjellegű, időszaki

beáramlik

ige
  • beárad, beözönlik, betódul, benyomul, bezúdul, behatol, befolyik, beömlik, besereglik, becsődül

elméskedik

ige
  • elménckedik (választékos), szellemeskedik, sziporkázik, poénkodik (bizalmas)

elzárás

főnév
  • bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
  • bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)

gabona

főnév
  • cereália (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövény, kalászos, élet (tájnyelvi), élés (tájnyelvi), kenyérnekvaló
  • gabonaszem, mag
  • kalász
  • gabonavetés, gabonatábla, földi vetemény (régies)

feljogosít, följogos

ige
  • felhatalmaz, meghatalmaz, engedélyez, engedélyt ad, megenged, jogosít, autorizál (idegen), lehetővé tesz
  • megbíz, utasít, kinevez, kijelöl

ehetetlen

melléknév
  • ízetlen, romlott, élvezhetetlen, fogyaszthatatlan, utálatos, undorító, moslék

dúc

főnév
  • támfa, gyámfa, pillér, merevítő, támaszfa, nyilaló, pecekfa, gyámpillér, támaszték, cölöp, gyám, szárfa, oszlop, konzol, gyámfal, támasztógerenda, támpillér, ellenfal
  • nyomódúc, nyomóforma, nyomólemez, lemez, képdúc
  • galambdúc
  • (tájnyelvi): gyürke, domó (tájnyelvi)

elfogy

ige
  • kifogy, kiapad, elúszik (bizalmas), (pénz) elfolyik, kifúj (szleng) Sz: volt, de elkölt
  • elkel, gazdára talál
  • (erő, türelem): kimerül, felőrlődik, elapad, felmorzsolódik, véget ér

felfogás, fölfogás

főnév
  • felnyalábolás, felölelés, felvevés, felemelés
  • észrevevés, észlelés, megértés, felismerés, appercepció (idegen)
  • felfogóképesség, fogékonyság, ész, értelem, elme, intellektus
  • nézet, világnézet, vélemény, vélekedés, elgondolás, interpretáció, nézetrendszer, felfogásmód, koncepció, nézőpont, szempont, álláspont, ítélet, ízlés

elbánás

főnév
  • bánásmód
  • eljárás

cselekvés

főnév
  • tett, tevékenység, cselekedet, cselekvény (régies), tevés (régies), kezdeményezés, ténykedés, akció, teljesítés, véghezvitel, megtevés (régies), tétel (régies), munka, eljárás, processzus (idegen), működés, művelet, funkció, igyekvés, foglalkozás, buzgólkodás, alkotás, szerkesztés

elhurcol

ige
  • elvisz, elhord, elcipel, elrabol, eloroz, elragad, elvonszol
  • rabszíjra fűz, deportál, internál

felindult, fölindult

melléknév
  • bosszús, zaklatott, nyugtalan, felkavart, izgatott, ingerült, felháborodott, ideges, háborgó, haragos, dühös, dühödt, mérges, feldúlt, bősz, hisztérikus (idegen)
  • felajzott, felélénkült, felvillanyozott, eksztatikus (idegen)