dobog szinonimái

ige
  • dobol, döng, dübög (tájnyelvi), dübörög, kopog, duhog (tájnyelvi)
  • (szív): üt, ver, lüktet, pulzál (szaknyelvi), dobol, kalapál, zakatol, kalimpál, kalamol (tájnyelvi), ugrál, zötyög, lötyög (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

végtére

határozószó
  • utoljára, végül, végül is, a végén, végezetül, utolsónak, mégiscsak
  • csakhogy
  • utóvégre, elvégre, hiszen, hisz (bizalmas)

ellenszavazat

főnév
  • ellenvoks
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dobog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dalárda

főnév
  • énekkar, énekegyüttes, kórus, dalegylet, dalosegylet, dalkör (régies), dalosszövetség

buborék

főnév
  • bugyborék (tájnyelvi), légbuborék, légüreg (szaknyelvi), buggy (tájnyelvi)
  • szappanbuborék

bont

ige
  • szétszed, szétbont, szétfejt, fejt, szétszerel
  • (csomót): kibont, old, oldoz, kiold, kiköt
  • (üveget): kidugaszol, kinyit, felnyit, felbont
  • (kapcsolatot): megszüntet, megszakít

bejut

ige
  • bemegy, behatol, benyomul, beférkőzik, befurakodik, bevergődik
  • bekerül

diákság

főnév
  • tanulóifjúság, diákifjúság, hallgatóság
  • diákkor, diákévek, tanulókor
  • deákság (régies), latinság (régies)

ékezet

főnév
  • mellékjel, diakritikus jel (szaknyelvi), írásjel, vonás, vonal, vessző, pont, ékjel (régies), akcentus (régies), komma (régies)

léghajózás

ige
  • léggömbrepülés
  • léghajóvezetés, aviatika (szaknyelvi)

arc

főnév
  • orca, ábrázat, pofa (durva), pofalemez (szleng), pofázmány (szleng), fizimiska (bizalmas), pofi (bizalmas), pónem (szleng), cifferblatt (idegen)
  • arckifejezés, kép, nézés, tekintet, pillantás
  • arculat, külső, megjelenés, alak
  • egyéniség, mivolta, imázs

ámul

ige
  • álmélkodik, ámul-bámul, ámuldozik, egyik ámulatból a másikba esik, csodálkozik, hüledezik, elképed Sz: tátva marad a szája; leesik az álla; szeme-szája eláll; bámul, mint borjú az új kapura

átértékelés

főnév
  • újraértékelés, felülvizsgálat, revideálás (idegen)

elcsúfít

ige
  • elcsúnyít, elrútít, eléktelenít, eltorzít, elrondít, deformál

elnyel

ige
  • bekap, lenyel
  • (föld, víz): magába zár, eltemet
  • (sötétség): eltakar, beburkol
  • (hangot): elnyom, túlharsog
  • felszív, abszorbeál (szaknyelvi)
  • (vállalkozás pénzt): felemészt

fogadószoba

főnév
  • társalgó, szalon, fogadóterem, vizitszoba (régies)

fáklya

főnév
  • szövétnek (régies), gyertya, lámpás
  • géniusz, vátesz, nagy szellem

dohányos

melléknév, főnév
  • dohányzó, bagós (bizalmas), nikotinista, cigarettázó, tabakos (régies), cigáros (tájnyelvi), szivarozó, pipás, pipázó

csutakol

ige
  • lecsutakol, dörzsöl, dörgöl, vakar, súrol, csiszol, horzsol, tisztít, tisztogat, mos, pucol (bizalmas), fényesít

egyenesen

határozószó
  • közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
  • kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
  • őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
  • éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)

extravagáns

melléknév
  • különcködő, bogaras, hóbortos, excentrikus
  • különös, különleges, szokatlan, furcsa, sajátos, idegenszerű

drágalátos

melléknév
  • (régies): kedves, szeretett, drága, szeretetre méltó
  • dédelgetett, elkényeztetett
  • (pejoratív): haszontalan, gaz, hitvány, semmirekellő, alávaló

burukkol

ige
  • (tájnyelvi): turbékol, búg

egyre

határozószó
  • szüntelenül, egyre-másra, nyakra-főre, folyvást, folytonosan, folyton, mindegyre, állandóan, egyfolytában, mindig, minduntalan, örökké, évről évre, szakadatlan, furtonfurt (régies), váltig, untig, éjjel-nappal, lépten-nyomon, vég nélkül, megszakítás nélkül, végeérhetetlenül, szakadatlanul, zavartalanul, mindétre (tájnyelvi)
  • mindinkább, egyre tovább, hovatovább, mind jobban, egyre inkább, egyre jobban, fokozatosan

fájdalom

főnév
  • fájás, sajgás, nyilallás, hasogatás, szúrás, nyilamlás (tájnyelvi)
  • kín, gyötrelem, szenvedés, dolor (szaknyelvi)
  • szomorúság, levertség, bánat, gyász, jaj, keserűség, keserv, siralom, panasz, töredelem (régies)
  • nyomorúság, szerencsétlenség, csapás, megpróbáltatás