dezertál szinonimái

ige
  • átáll, átszökik, átpártol, átlóg (bizalmas), lelécel (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

folyik

ige
  • szivárog, kiszivárog, folydogál, csörgedez, csobog, gurog (tájnyelvi), löcsög (tájnyelvi), csorog, csurog, csöpög, csepeg, ömlik, patakzik, áramlik, hömpölyög, özönlik, zúdul, kiömlik
  • cseppfolyóssá válik, olvad, olvadoz, felolvad, megolvad, fölenged
  • folyamatban van, halad, tart, megy, történik, műsoron van (bizalmas), pereg, zajlik, folytatódik, előremegy
  • (valakibe): jut, bekerül
  • (valamiből): származik, ered, jön, következik

nemsokára

határozószó
  • nemsoká, csakhamar, hamarosan, maholnap, előbb-utóbb, rövidesen, mielőbb, a közeljövőben, egykettőre, mindjárt, kisvártatva (választékos), ezenten (tájnyelvi), közelesen (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dezertál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csordul

ige
  • csurran, cseppen

borsos

melléknév
  • fűszeres, erős, csípős
  • (ár): drága, jókora, magas, tetemes
  • sikamlós, pikáns, szaftos (bizalmas), pajzán, trágár, kétértelmű, malac (bizalmas)

blamázs

főnév
  • (bizalmas): blama (bizalmas), baklövés, felsülés, szégyen, megszégyenülés, szégyenvallás (régies), égés (szleng), pofára esés (durva)

becsípett

melléknév
  • ittas, italos, itókás (tájnyelvi), boros, beborozott, beszeszelt, szeszes, becsiccsentett (bizalmas), kapatos, mólés (bizalmas), pityókás (bizalmas), bepityókázott (bizalmas), mámoros, kótyagos, spicces, borgőzös, borközi állapotban van, tütüs, illuminált, van benne egy kicsi (bizalmas), van benne egy kis nyomás (szleng), gazos a feje (tájnyelvi) Sz: fejébe állt Boris néni; nagy fejjel van (tájnyelvi); meleg már a füle töve (tréfás); fél keréken van (tájnyelvi); fél kengyelben áll (tájnyelvi)

dédapa

főnév
  • dédpapa, dédapóka, dédi, dédiapó (tájnyelvi), dédöregapa (tájnyelvi), másikapa (tájnyelvi), másikapó (tájnyelvi), igenöregapa (tájnyelvi), jóbapa (tájnyelvi), jótátá (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagyapa

egyezmény

főnév
  • egyezség, megegyezés, szerződés, megállapodás, alku, szövetkezés, kötés (régies), kötelezettségvállalás, lekötelezés, társulás, frigy, koalíció, blokk, unió, paktum (régies), traktátum (régies), traktátus (idegen), konkordátum (idegen), konvenció (szaknyelvi), kartell

lavór

főnév
  • mosdótál, mosdócsésze, kézmosó

angyali

melléknév
  • tündéri, jóságos, elragadó, égi, mennyei, éteri, földöntúli

álldogál

ige
  • ácsorog, állong (régies), várakozik, támolyog (régies), szobrozik (szleng), silbakol (őr) (régies), ácsong (tájnyelvi), állbovál (tájnyelvi), állongál (tájnyelvi)
  • időz, lebzsel, tétovázik, habozik, vesztegeti az idejét, múlatja az időt (tájnyelvi)

artézi

melléknév
  • (kút): fúrott, fúrt

éjszaka II.

határozószó
  • éjjel, éjnek idején, éjnek évadján (régies), éjszakának idején, éjen (tájnyelvi), éjes-éjjel (tájnyelvi), éj évadján (tájnyelvi), éjjel évadán (tájnyelvi)

ellát

ige
  • eltart, gondoskodik (valakiről), törődik (valakivel)
  • élelmez, kosztol, etet, táplál
  • gondoz, ápol, kezel, gyógyít, gyámolít, istápol
  • felszerel
  • intéz, bonyolít, elvégez, teljesít, (feladatot) végrehajt, (szerepet) betölt

fesztáv

főnév
  • fesztávolság, támaszköz (szaknyelvi)

evés

főnév
  • étkezés, kosztolás (bizalmas), táplálkozás, falatozás, lakmározás, falás, kajálás (szleng), burkolás (szleng), zaba (szleng), zabálás (szleng), pofázás (szleng), habzsolás (pejoratív), rágcsálás, majszolás, kanalazás

diadalmas

melléknév
  • győzelmes, győző, győztes, hős, diadalmaskodó, győzedelmes (régies), győzhetetlen (régies), sikeres
  • diadalittas

csokornyakkendő

főnév
  • propellernyakkendő (tréfás), macskanyakkendő, pillenyakkendő (régies), slipsz (idegen)

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

esteledik

ige
  • alkonyodik, estére jár, estefelé jár, estére hajlik, szürkül, leszáll az este, estellik (régies), besötétül, sötétedik, besötétedik, lenyugszik a nap, leszáll a nap, leszentül a nap (tájnyelvi)

disszonáns

melléknév
  • diszharmonikus, összhangtalan, széthangzó, fülsértő, fülhasogató, kakofonikus (idegen)
  • zavaró, oda nem illő, össze nem illő, kirívó, elütő

bömböl

ige
  • bőg, üvölt
  • (ágyú): morajlik, zúg, dörög
  • bőg, ordít, óbégat, bőköl (tájnyelvi), koákol (tájnyelvi)

egzakt

melléknév
  • pontos, szabatos, egyértelmű

etnográfia

főnév
  • néprajz, néprajztudomány