csonttörés szinonimái

főnév
  • fraktúra (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megszokott

melléknév
  • szokásos, szokott, szokványos, szokásszerű, rendszeres, rendes, elfogadott, bevett, általános, állandó, mindennapi, mindennapos, közönséges, normál (idegen), normális, átlagos, tipikus, habituális (idegen), unalmas, monoton, sablonos, begyakorlott, rutinszerű
  • konvencionális, bevett, közkeletű, hagyományos, bevált, régi, tradicionális, hétköznapi, profán, banális, közhelyszerű, elcsépelt
  • gépies, mechanikus (régies)

dermesztő

melléknév
  • csikorgó, farkasordító, kegyetlen, kutya (bizalmas), metsző
  • borzasztó, zsibbasztó, heves, átható, félelmetes, bénító, hátborzongató, iszonyatos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csonttörés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csattanós

melléknév
  • találó, hatásos

bigyó

főnév
  • függő, csecsebecse, bizsu, mütyürke, fityegő
  • bibircsók, szemölcs
  • izé (bizalmas), akármi, micsoda, valami, szerkentyű (bizalmas), ketyere (szleng), bizgentyű (szleng), mifene (bizalmas), etvasz (szleng)

beszámíthatatlan

melléknév
  • labilis, abnormális, abnormis, tökéletlen, bolond, dilis, gyengeelméjű, gyagyás, terhelt, egzaltált

autószerencsétlenség

főnév
  • autóbaleset, gépkocsibaleset, karambol
  • csattanás

csille

főnév
  • bányakocsi, gurítókocsi, görgőkocsi, lóré, kutya (tájnyelvi)

dölyfös

melléknév
  • gőgös, öntelt, önhitt, fennhéjázó, felfuvalkodott, pöffeszkedő, kevély, rátarti, hetyke, kekk (bizalmas), büszke, elbízott, elbizakodott, pökhendi, begyes (tájnyelvi), begyeskedő, beképzelt, arrogáns, szerénytelen, fölényes, nagyképű, nagymellű, fenn hordja az orrát, fennenköpő (tájnyelvi), negédes (régies)

kulimász

főnév
  • kocsikenőcs, kalamász (régies), kerékkenő (régies)
  • kenőcs, kátrány, szurok
  • maszat, pép
  • kutyaszorító, kínos helyzet, zavaros helyzet, kalamajka, slamasztika, baj, szégyen, gyalázat

álcázás

főnév
  • leplezés, takargatás, palástolás, titkolás, kendőzés, fátyolozás, falazás, kamuflázs (régies)

akarnok

főnév
  • törtető, karrierista, stréber (bizalmas), könyöklő, biciklista (szleng)
  • zsarnok, diktátor, önkényeskedő

aluli

melléknév
  • lenti, mélyen levő

dühroham

főnév
  • dühkitörés, kitörés, dühöngés, őrjöngés, önkívület, tombolás, epeömlés, paroxizmus (szaknyelvi), fúria (régies)

elengedhetetlen

melléknév
  • fontos, lényeges, nélkülözhetetlen, szükséges, szükségszerű, mellőzhetetlen, elkerülhetetlen, létfontosságú, múlhatatlan (régies), kötelező, alapvető, fő-fő, releváns (szaknyelvi), sarkalatos (választékos) Sz: úgy kell, mint az oltárra a feszület

felreped, fölreped

ige
  • kireped, megreped, meghasad, felhasad, megtörik, széthasad, felszakad, kipattan (tájnyelvi), kettéválik, felnyílik

érdemel

ige
  • kiérdemel, rászolgál, megszolgál

csorba

melléknév
  • hiányos, hibás, törött, töredezett, repedt, kicsorbult, foghíjas, csonka, életlen, egyenetlen, csempe (tájnyelvi), csorbás (tájnyelvi), csonkabonka (tájnyelvi), csantra (tájnyelvi)

csapol

ige
  • csapra ver, csapra üt
  • ereszt, folyat, enged, szivattyúz

dicsvágyó

melléknév
  • nagyravágyó, becsvágyó, ambiciózus, dicsszomjas (régies), dicsvadászó (régies)

energiaellátás

főnév
  • áramellátás, áramszolgáltatás, gázellátás, hőenergia-ellátás

csúz

főnév
  • reuma, ízületi bántalom, szaggatás, hasogatás, köszvény, podagra (régies)
  • (régies): hurut, nátha

bizonyosság

főnév
  • meggyőződés, bizonyság (régies)

dívik

ige
  • divatozik, divatban van, szokásban van, járja, járatos, díszlik (tájnyelvi)

érces

melléknév
  • (hang): csengő, telt, erős, zengzetes, zengő, acélos, harsány, sztentori (régies)