borúlátó szinonimái

melléknév, főnév
  • pesszimista, pesszimisztikus, kishitű, melankolikus, sötéten látó, reményvesztett, defetista (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

abszolvál

ige
  • végbizonyítványt szerez
  • befejez, végrehajt, elintéz
  • (régies): fölment, feloldoz

élsportoló

főnév
  • bajnok, csúcstartó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a borúlátó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bírál

ige
  • értékel, minősít, véleményez, kritizál, megbírál, kifogásol, helytelenít, rosszall, leszól, kiveséz, ledorongol, leránt, ostoroz, cikiz (bizalmas)

babrál

ige
  • tapogat, hozzányúl, piszkál, birizgál, fogdos, babirgál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), bizirgél (tájnyelvi), bizergál (tájnyelvi), csesztet (szleng), buzerál (szleng), cseszeget (durva)
  • pepecsel, piszmog, bíbelődik, vacakol, szöszmötöl, motoszkál

átlagos

melléknév
  • átlag, közepes, középszerű, szokványos, szokásos, mindennapi, hétköznapi, mindennapos, mezei, megszokott, sablonos, sematikus, tucat, elcsépelt, banális, semmitmondó, elkoptatott, szürke, egyszerű, rendes, normális, közönséges, semleges

alant I.

határozószó
  • lenn, lent, alul, mélyen

boldogul

ige
  • előrelép, előrejut, előremegy, előlép, avanzsál (idegen), előretör, halad, érvényesül, érvényre jut, viszi (valamire), érvényt szerez, gyarapszik, fejlődik, erősödik, sikert arat, virágzik, virágját éli, prosperál, célt ér, emelkedik, föllendül, jól megy (valakinek), reuzál (idegen) Sz: felviszi az Isten a dolgát; zöld ágra vergődik; életmagra kap (tájnyelvi); dűlőre jut; emelkedik a szamárlétrán (pejoratív)
  • (valamivel): elintéz (valamit), megbirkózik (valamivel)

cukrász

főnév
  • csemegekészítő, csemegeárus, cukorműves (régies), konditor (régies)

kitérés

főnév
  • kikerülés, kerülgetés, letérés, eltérés, irányváltás
  • kibillenés, megtörés, ingadozás
  • félreugrás, elhajlás, diverzió (idegen), elhárítás, testcsel, fortély
  • kibúvó, ürügy, mellébeszélés, kertelés, köntörfalazás, kijátszás
  • elkalandozás, kerülő, digresszió (idegen)
  • (szaknyelvi): kitérő, kitérővágány, kitérőhely, mellékvágány
  • közbevetés, közbeiktatás, közjáték, betét, körülírás, mellékesemény, mellékcselekmény, kaland, exkurzus (idegen), epizód

csatorna

főnév
  • kanális, folyóka, lefolyó, befolyó, befolyóka, kövezetfolyóka, árok, vízeresz (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi), csorga (szaknyelvi), bevezető árok, esővízi árok (régies), alagcső (szaknyelvi), eszterhéjeresz (tájnyelvi), eszterhéjcsepegő (tájnyelvi)
  • szennyvízcsatorna, szennyvízlevezető, vízbevezető
  • esőcsatorna, ereszcsatorna, eresz, vízköpő
  • bevágás, vájat, horony, hornyolat, barázda, mélyedés, rovátka, nút (szaknyelvi)
  • frekvenciasáv

dekorál

ige
  • díszít, feldíszít, ékesít, szépít, dekoríroz (régies)
  • (régies): kitüntet

értesülés

főnév
  • hír, információ, füles (szleng), infó (bizalmas), hallomás

elhasznál

ige
  • elfogyaszt, feldolgoz, elkölt, felél, kimerít(bizalmas)
  • elkoptat, elnyű, elhord, elvisel, elrongyol (régies)

borzeb

főnév
  • tacskó, dakszli

bíboros

főnév
  • kardinális, bíbornok (régies)

célegyenes

főnév
  • befutó, finis

elévül

ige
  • hatályát veszti, (határidő) lejár
  • (régies): kiöregszik, elidősül

briliáns II.

melléknév
  • tökéletes, káprázatos, remek, elsőrendű, kiváló, pazar, pompás, kitűnő, mesteri

bán2

főnév
  • kormányzó, nádor

címez

ige
  • szólít, mond, hív, titulál, minősít
  • adresszál (régies), címel (tájnyelvi)
  • (megjegyzést): céloz, irányít, szegez, aposztrofál (idegen), intéz, szán

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)