bekonferál szinonimái

ige
  • bejelent, bemutat, beajánl, bevezet
  • (szleng): elmond, beszámol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akármerről

határozószó
  • bármerről, akárhonnan, bárhonnan

téka

főnév
  • (régies): könyvespolc, állvány, könyvszekrény
  • könyvtár
  • (régies): faliszekrény, falipolc
  • (tájnyelvi): írómappa
  • iskolatáska
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bekonferál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

barátkozik

ige
  • haverkodik (bizalmas), pajtáskodik (régies), komázik (tájnyelvi), cimborál, cimboráskodik (tájnyelvi), bratyizik (bizalmas), amicázik (régies), fraternizál (régies), szövetkezik, jóban van (valakivel), érintkezik, összejár (valakivel), kendőzközik (tájnyelvi)
  • ismerkedik, megbarátkozik, szokik, megszokik, hozzászokik, ízlelget, kóstolgat

államkincstár

főnév
  • állampénztár, államkassza, fiskus (régies), kincstár

aláírás

főnév
  • szignó (bizalmas), kézjegy, névaláírás, paraf, manu propria (régies), szignatúra (idegen)
  • autogram

befúródik

ige
  • belefúródik, behatol, belehatol, beleszúródik
  • (tájnyelvi): befurakodik

bili

főnév
  • éjjeliedény, éjjeli, serbli (bizalmas), bigyó (tájnyelvi), binni (tájnyelvi), trón (bizalmas)

keresztülmegy

ige
  • végigmegy, átjut, átvonul, áthalad, végighalad, átkel, átvág, átjön, átmegy, továbbjut
  • átfúródik, áthatol, keresztülhatol, átfér, keresztülfér
  • átível, átszel
  • (valakin): elgázol, elüt
  • túljut, kibír, kiáll, végigcsinál, megél, átél, elszenved, elvisel, eltűr, átesik

bocsánatkérés

főnév
  • mentegetődzés, mentegetőzés, megkövetés

cefre

főnév
  • pálinkaseprő, lőre (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csevice
  • (régies): kurva (durva), ringyó, ribanc, ágyas, cafra, szajha, cafka , cemende (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), rima (tájnyelvi)

elmenetel

főnév
  • elmenés, elvonulás, távozás, elutazás

dombvidék

főnév
  • dombság, hátság, lankaság, hegyvidék (tájnyelvi)

bél

főnév
  • húr (régies), pucor (tájnyelvi), intestinum (idegen), bendő (régies), gyomor (régies)
  • gyümölcshús, gyümölcspép
  • belseje (valaminek), belső rész, közepe (valaminek)(valaminek)

bandavezér

főnév
  • (pejoratív): főkolompos (pejoratív), vezető, főnök, fejes (szleng), góré (szleng), hangadó, főmufti (szleng), bossz (szleng), bandagazda (tájnyelvi)

beszélget

ige
  • társalog, társalkodik, tárgyal, eszmecserét folytat, szót vált, diskurál, diskurzust folytat, dumál (szleng), dumcsizik (bizalmas), cseveg, fecseg, cseverészik, fecserészik, tereferél, trécsel (bizalmas), traccsol (bizalmas), trafikál (régies), kaszinózik (bizalmas), konverzál (régies), tislizik (régies, bizalmas), pletykál, pletyóz (szleng)

diszharmónia

főnév
  • disszonancia, kakofónia (szaknyelvi), széthangzás
  • nézeteltérés, véleménykülönbség, nézetkülönbség, véleményeltérés, egyenetlenség, súrlódás, széthúzás, differencia, ellentét, diszkordancia (idegen)

beleszól

ige
  • közbeszól, közbevág, közbevet, belebeszél, közbebeszél, belekiabál, belekotyog (bizalmas), belekotnyeleskedik, belekottyant (bizalmas), belebakkant (tájnyelvi), belegalagyol (tájnyelvi), belekoffant (tájnyelvi), belepofázik (durva), beleugat (durva), belenyálaz (szleng), szavába vág, megakaszt, megszakít, félbeszakít
  • beleavatkozik, belefolyik, beleüti az orrát, beleártja magát, belekontárkodik
  • hozzászól

álomkór

főnév
  • aluszékonyság, álmosság
  • letargia, tespedtség

beugrat

ige
  • beleugrat
  • belevisz, beleránt
  • félrevezet, megtéveszt, lóvá tesz, becsap, rászed, átver, felültet (bizalmas), bolonddá tesz, kijátszik, szédít (bizalmas), elbolondít, megtréfál, orránál fogva vezet, túljár az eszén, áltat, ujja köré csavar, átejt (bizalmas), elszédít (bizalmas), lépre csal, jégre visz, csőbe húz (szleng), bepaliz (bizalmas), befürdet (szleng), falhoz állít (szleng)

dolgozó II.

főnév
  • munkás, munkavállaló, kenyérkereső, munkaerő, melós (szleng), alkalmazott, munkatárs
  • dolgozóméh
  • (bizalmas): dolgozószoba
  • (bizalmas): munkahely, hivatal