bökkenő szinonimái

főnév
  • akadály, nehézség, bibe, bibi (bizalmas), göcs (régies), feneség, baj, hátulütő, probléma, árnyoldal, akadék, bötönet (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fütyöl, fütyül

ige
  • fütyörészik, füttyent, futyul (tréfás), fütyít (tájnyelvi), fütykál (tájnyelvi), fütyörékel (tájnyelvi)
  • sípol Sz: fütyül, mint a rigó
  • énekel, dalol, hangicsál (régies), csiripel, csicsereg
  • (szél): sivít, süvít, zúg, süvölt
  • (valakire, valamire): lesajnál, lenéz, lekicsinyel, keresztülnéz (valakin), ignorál (idegen), negligál (idegen) Sz: levegőnek tekint, semmibe vesz, kutyába sem vesz (valakit), ügyet sem vet (valamire), fittyet hány, elengedi a füle mellett, a füle botját se mozgatja rá; rá se ránt; rá se hederít; le se szarja; rá se bagózik; rá se köp(valakire)

nyomasztó

melléknév
  • terhes, nehéz, fojtó, fojtogató, szorongató, kínzó, kellemetlen, emésztő
  • leverő, lehangoló, deprimáló (idegen)
  • nyugtalanító, lidérces, hátborzongató, aggasztó, lékelölő
  • nyomott, fülledt, tikkasztó, fullasztó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bökkenő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bizonyos

melléknév
  • biztos, egyértelmű, határozott, konkrét, hiteles, csalhatatlan, elvitathatatlan, megalapozott, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, félreérthetetlen, félreismerhetetlen, nyilvánvaló, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, megdönthetetlen, szilárd, tagadhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, tuti (bizalmas), frankó (szleng)
  • valamelyes, valamilyen, némely, némiszerű (régies)
  • adott, meghatározott

baljós, baljóslatú

melléknév
  • balsejtelmű (választékos), vészjósló, komor, sötét, homályos, nyomasztó, aggasztó, nyugtalanító, fenyegető, riasztó, félelmetes, hátborzongató, kísérteties, ijesztő, ominózus, kárhozatos, szerencsétlen

átszűr

ige
  • megszűr, leszűr, megtisztít, filtrál, derít (szaknyelvi), átsajtol, átszivárogtat (régies), általcsepegtet (régies)
  • átereszt

alattomban

határozószó
  • titokban, dugva, észrevétlenül, feltűnés nélkül, suba alatt, suttyomban, titkon, lopva, orvul, orozva, lappangva, a háta mögött (valakinek), hátulról mellbe, stikában (bizalmas), sundám-bundám (bizalmas), szőrhúztában (tájnyelvi), in obscuro (régies)

bonyolult

melléknév
  • bonyodalmas, szövevényes, komplikált, bonyolódott, összebonyolódott, összebonyolított, tekervényes, körülményes, kusza, nyakatekert, zavaros, összetett, komplex (idegen), sokrétű, szerteágazó, áttekinthetetlen, körmönfont, cikornyás, sallangos, konfúzus (régies), ágas-bogas, faramuci (bizalmas), kelepcés (régies), hurkos (régies), szubtilis (idegen)

csalogány

főnév
  • fülemüle, filoméla (régies), csattogány (régies), dalimadár (régies), bülbül (idegen)

kiválik

ige
  • kilép, kiszakad, elszakad, távozik
  • kicsapódik, különválik, elkülönül
  • kilátszik, szembeötlik, előtűnik, szembetűnik, kiugrik, kidomborodik, kibontakozik, megmutatkozik, előrajzolódik, kivirít
  • kiemelkedik, kimagaslik, kitűnik, jeleskedik, excellál (régies)

csempész2

főnév
  • feketéző (szleng), zugárus, dugárus, orgazda, zugkereskedő, síber (bizalmas), félkézkalmár (régies)

dermed

ige
  • merevedik, mered, megmered, fagy, keményedik, kocsonyásodik, gebbed (régies)

eskü

főnév
  • fogadalom, esküvés, hit (régies), juramentum (idegen), fogadás (régies)
  • eskütétel
  • esküszöveg, esküforma

elit I.

melléknév
  • első osztályú, kiváló, exkluzív, válogatott
  • rangos, úri, arisztokratikus, kékvérű, előkelő

bölcsészet

főnév
  • filozófia, bölcselet
  • bölcsészkar

birtok

főnév
  • tulajdon, vagyontárgy, vagyon, javak, jószág, tőke, ingatlan, marha (régies)
  • földbirtok, uradalom, javadalom, gazdaság
  • ültetvény, farm, telek, házhely, benefícium (régies), donáció (régies), hitbizomány, bonum (idegen)
  • bírás, birtoklás

cigányasszony

főnév
  • romaasszony

elgyötör

ige
  • megkínoz, elkínoz, meggyötör, elöl, megvisel

bukfenc

főnév
  • fejenátfordulás, hengerbóc (régies), ördögkerék, hengerbucka (tájnyelvi), bakfitty (régies), trambucka (régies), bucska (tájnyelvi), kecskebuka (régies)
  • (szleng): baksiker, kudarc, csőd

bárd1

főnév
  • szekerce, fejsze, balta, fokos, topor (régies), pallos, tagló (régies), nyaktiló (régies), tomahawk (idegen), balaska (tájnyelvi), székács (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

civil

melléknév
  • polgári, magán

elidegeníthetetlen

melléknév
  • eladhatatlan, átruházhatatlan
  • elévülhetetlen, visszavonhatatlan, megtámadhatatlan, elválaszthatatlan, öröklött, velejáró, hozzátartozó