II. szinonimái
főnév
- üzletember
- aspiráns (választékos), jelölt, pályázó
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ürügy
főnév
- apropó, indok, jogcím, kifogás, mentség, kibúvó, alibi, szín, álszín (régies), örv (régies), álok, pretextus (régies), titulus (régies)
felötlik, fölötlik
ige
- eszébe villan, felvillan, felmerül, átsuhan, átvillan, feltámad, felböffen (tájnyelvi)
- szembetűnik, szembeötlik, szembeszökik, kirí, szemet szúr
vádol1
ige
- gyanúsít, rágalmaz, rámond, ráfog, hibáztat, okol, bepanaszol, vádat emel
- inkriminál (idegen), inkulpál (régies)
számít
ige
- kiszámol, kalkulál, összeszámol, összegez
- felszámít, felszámol, hozzáad, figyelembe vesz, csap (valamihez), számba vesz
- datál, kalkulál
- sorol, tekint (valaminek), minősít
- tartozik, minősül, ér (valamennyit), jelent, cernál (tájnyelvi)
- (valakire, valamire): alapoz, bazíroz (bizalmas), támaszkodik, épít, számol (valakivel, valamivel), aspirál (valamire), pályázik (valamire), számot tart (valamire), bízik (vkiben, vmiben), elvár, remél, vár (valakit, valamit)
- képvisel, jelentősége van, súllyal bír, számba jön
- fontos, érvényes
szabados I.
melléknév
- illetlen, feslett, féktelen, kicsapongó, zabolátlan, könnyűvérű, laza erkölcsű, léha, ledér, erkölcstelen, gátlástalan
- szókimondó, sikamlós, vulgáris
- (régies): emancipált (idegen), felszabadított
öregbít
ige
- (hírnevet): növel, gyarapít, nagyobbít
- bővít, tágít, kiterjeszt, meghosszabbít, kiszélesít, mélyít, vastagít
szellet
főnév
- szellő, fuvallat
- lehelet, lélegzet, pára, szusz
- (régies): szellem, lélek
- sugallat, ihlet
- szellentés
zöldség
főnév
- vetemény
- petrezselyem, fehérrépa, leveszöldség
- saláta
- zöldfőzelék
- éretlenség, nyerseség
- ostobaság, hebehurgyaság, sületlenség, marhaság, hülyeség, értelmetlenség, badarság, szamárság
- mellébeszélés, rizsa (szleng), blabla (bizalmas), kamu (szleng), hanta (szleng), sóder (szleng), duma (bizalmas)
- (szleng): marihuána, fű (szleng), mariska (szleng), gandzsa (szleng), grász (szleng), gyep (szleng), gyom (szleng), kender (szleng)
kihal
ige
- kipusztul, kivész, kimúlik, megsemmisül, elenyészik, semmivé lesz, elpusztul, tönkremegy, magva szakad (valakinek), írmagja sem marad
- elnéptelenedik, élettelenné válik
- megszűnik, elavul
- kihamvad, kiég
vén I.
melléknév
- agg (választékos), koros, éltes, élemedett, öreg, hajlott korú, vénhedt (választékos), elvénült (régies), elöregedett, vénecske, vénséges vén (választékos), szenilis, trotli (bizalmas), vén trotty (bizalmas), ősöreg, szotty (tájnyelvi), kiöregedett
- régi, régies, ódon, ős, ó
- avult, avatag, elhasznált, ócska, aszott
város
főnév
- urbs (idegen), városhely (tájnyelvi), oppidum (idegen)
- (bizalmas): központ, városközpont, belváros, óváros, city (idegen)