űrrepülés szinonimái

főnév
  • űrhajózás, űrutazás, rakétautazás
  • űrkutatás, asztronautika

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hám2

főnév
  • kültakaró (szaknyelvi), külhártya, felhám, hámszövet, epidermisz (szaknyelvi)

sír2

főnév
  • sírverem, sírgödör
  • sírbolt, kripta, sírkamra
  • sírhant, sírdomb, sírhalom
  • (régies): temetőhely, temetőkert
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a űrrepülés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

újra I.

határozószó
  • ismételten, megint, ismét, újból, újólag, ismétlen (tájnyelvi), megest (tájnyelvi), újfent
  • elölről

terebélyes

melléknév
  • kiterjedt, széles, népes (rokonság)
  • testes, kövér, korpulens, vaskos, köpcös, dundi, hordóhasú, pocakos, pókhasú

teherszállítás

főnév
  • áruszállítás, teherfuvar, fuvar, árufuvarozás (szaknyelvi)

szitkozódik

ige
  • átkozódik, káromkodik, szentségel, szedtevettéz, teremtettézik, teringettézik, mocskolódik (tájnyelvi), gyalázkodik, anyázik (szleng)

úttörő I.

melléknév
  • élenjáró, kezdeményező, előkészítő

vékony

melléknév
  • hajszálvékony, leheletvékony, lapos, hártyaszerű, hártyavékony, áttetsző, átlátszó, könnyű, finom
  • sovány, keskeny, karcsú, filigrán, nyúlánk, cingár, cinege, vézna, girhes, keszeg, csontkollekció, csihás (tájnyelvi), hígóc (tájnyelvi), peszlek (tájnyelvi), szilimán (tájnyelvi)
  • híg, üres
  • gyenge, gyér
  • kevés, szűkös

sűrít

ige
  • összefoglal, tömörít, koncentrál, összesít, egyesít, rövidre fog, kivonatol, megkurtít, körvonalaz, dióhéjban mond el
  • töményít, vastagít (tájnyelvi), kondenzál (szaknyelvi), lepárol
  • összenyom, sajtol, komprimál (szaknyelvi), zsúfol
  • beránt, behabar, öregít (tájnyelvi)

spárgatök

főnév
  • főzőtök, tök, úri tök, gyalogtök (tájnyelvi)

ostromállapot

főnév
  • szükségállapot, hadiállapot

szamovár

főnév
  • teafőző, teakatlan (régies)

versenytárs

főnév
  • versenyfél, ellenfél, vetélytárs, küzdőtárs, rivális, konkurens, konkurencia

voks

főnév
  • szavazat

kiáll

ige
  • előáll, előreáll, előrenyúlik, kiugrik, elugrik, kiszögellik, kiszökell, kinyúlik, kiemelkedik, kimagaslik, kidudorodik, kidagad, kimered, kidülled, kigúvad, kidomborodik Sz: kiáll, mint az istenátkozta tüskén a tövis
  • kilép, kiválik
  • megmérkőzik, megküzd, összecsap, szembeszáll, birokra kel, ölre megy, összeméri az erejét
  • síkraszáll, exponálja magát, harcol, szót emel, védelmére kel, támogat
  • (fájdalom): megszűnik, elmúlik
  • kibír, elvisel, túlél, tolerál, tűr, eltűr, megáll, átesik, keresztülmegy
  • elszenved, aláveti magát (valaminek)

üszkös

melléknév
  • parázsló, hamvadó
  • megégett, elszenesedett

ugyebár

módosítószó
  • nemde, nemdebár, nemdenem (tájnyelvi), ugye, ugyi (tájnyelvi), ugyebizony (tájnyelvi)

vas

főnév
  • ferrum (szaknyelvi), vasérc, rúdvas (szaknyelvi), haszonvas (szaknyelvi)
  • lágyvas
  • acél
  • vasalás, patkó
  • sarokvas
  • orrvas (cipőn), spiccvas (bizalmas)
  • bilincs, lánc, rablánc, béklyó, békó (tájnyelvi), olvasó (tréfás)
  • peták, fitying, fillér, garas, picula (régies), krajcár (régies)
  • kard, penge, fegyver
  • páncél

vagy II.

határozószó
  • (bizalmas): megközelítőleg, kábé (bizalmas), körülbelül, mintegy, hozzávetőleg, cirka (bizalmas)
  • legkevesebb, legalább, minimum

termőföld

főnév
  • szántóföld, szántó, megművelhető föld, talaj, televény (szaknyelvi)
  • termőtalaj, humusz

végelgyengülés

főnév
  • elaggás, elgyengülés