ünnepélyesség szinonimái

főnév
  • szertartásosság, magasztosság, fennköltség, méltóság, sollemnitas (idegen), pátosz
  • komolyság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eligazít

ige
  • rendbe tesz, megigazít, elrendez
  • elintéz, elrendez, rendbe hoz, megold, tisztáz, helyrepofoz (bizalmas), intézkedik, helyrehoz, elsimít, eltussol
  • utat mutat, útbaigazít, elirányít, küld

kíméletes

melléknév
  • gyengéd, tapintatos, finom, figyelmes, óvatos, kedves, szelíd, enyhe, türelmes, béketűrő, részvétteli, diszkrét, humánus
  • megbocsátó, könyörületes, irgalmas
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ünnepélyesség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

újezüst

főnév
  • alpakka (szaknyelvi)

teológia

főnév
  • hittudomány
  • hittudományi főiskola

tegez1

ige
  • te-nek szólít, téz (tájnyelvi), téget (tájnyelvi)

színtiszta

melléknév
  • vegyítetlen, keveretlen, tiszta, hamisítatlan, százszázalékos, valódi
  • csupa, merő

utóhatás

főnév
  • utórezgés, következmény, eredmény, folyomány, kimenetel
  • utóíz

végzet

főnév
  • sors, fátum (választékos), rendeltetés, predesztináció, csillagzat (választékos), osztályrész
  • balszerencse, balsors, bukás, nemezis (választékos)
  • (régies): végződés, toldalék (szaknyelvi)
  • (régies): bevégzés, befejezés, vég
  • (régies): határozat, döntés

süket

melléknév
  • siket (választékos), nagyothalló, csökkent hallóképességű, halláskárosult, töksüket (bizalmas), földsüket (bizalmas), sükebóka (tájnyelvi), nehézhalló (tájnyelvi) Sz: nem hallja a harangszót; a fülén ül; süket, mint az ágyú
  • (bizalmas): botfülű
  • figyelmetlen, szórakozott
  • közönyös, érzéketlen
  • ügyefogyott, együgyű, ostoba, fafejű, szamár, tökfilkó, nehézfejű, kuka (tájnyelvi), buta, bárgyú, tompa agyú, mafla, hülye
  • (telefon): rossz, néma
  • (szleng): unalmas, haszontalan
  • felesleges
  • (vidék): csendes, néma, elhagyatott

sörte

főnév
  • serte (tájnyelvi), szőr
  • (bizalmas): borosta

ortodox

melléknév
  • görögkeleti
  • igazhitű, óhitű
  • konvencionális, hagyományos, maradi, vaskalapos

szamárpad

főnév
  • szégyenpad

verő II.

főnév
  • ütő, bot
  • cimbalomverő (tájnyelvi)
  • dióverő (tájnyelvi)
  • habverő (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kalapács, pöröly (régies)
  • kaszaverő (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): fény, verőfény, ragyogás, napfény

vízrajz

főnév
  • hidrográfia (szaknyelvi)

kézitusa

főnév
  • közelharc, ember ember elleni küzdelem

üresedés

főnév
  • megürülés, vakancia (idegen)

ugrándozik

ige
  • szökdécsel, fickándozik, hancúrozik, ficánkol, ugrabugrál, bickándik (régies), ugráncsol (tájnyelvi)
  • viháncol

varkocs

főnév
  • hajfonat, copf, fonadék, cica (tájnyelvi), cicka (tájnyelvi), foncik (tájnyelvi), tincs

vadon II.

melléknév
  • zord, elhagyott, kietlen, vad, járatlan (régies)

termés

főnév
  • gyümölcs, eredmény
  • hozadék, hozam, terméshozam (szaknyelvi), jövedelem (régies)

védjegy

főnév
  • árujegy, gyárjegy, áruvédjegy
  • márka, márkajegy, értékjelző, márkajel
  • embléma, logo, jel, címke, cégjelzés