termés szinonimái

főnév
  • gyümölcs, eredmény
  • hozadék, hozam, terméshozam (szaknyelvi), jövedelem (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

örvény

főnév
  • forgatag, forgó, víztölcsér, tölcsér, limány (tájnyelvi), sellő (tájnyelvi), örvénylés, kavargás, buzgár (tájnyelvi)
  • légörvény, forgószél

agyoncsigáz

ige
  • elcsigáz, agyonhajszol, kifáraszt, kimerít, kidögleszt (szleng), agyonkínoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a termés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

téboly

főnév
  • elmebaj, őrület, őrültség, őrjöngés, dühöngés, beszámíthatatlanság, eszelősség, elmezavar, gyengeelméjűség, dementia (idegen)

szerzetesrend

főnév
  • szerzet, rend, konfraternitás (idegen), kongregáció (idegen)

szemes I.

melléknév
  • szemfüles, élelmes, életrevaló, éber, figyelmes, vizsla (tájnyelvi), vigyázó (régies), észenjáró (régies)
  • szemekből álló, magvas

siratóének

főnév
  • sirató, halottsirató, siralom, gyászdal, gyászének, jeremiád (szaknyelvi), naenia (idegen), planctus (idegen)

tengerészet

főnév
  • tengerhajózás

töviskorona

főnév
  • töviskoszorú

reggelizik

ige
  • früstököl (régies), fölöstökömözik (régies)

rakpart

főnév
  • rakodópart, rakópart, dokk

mucsai

melléknév
  • falusi, vidéki, paraszt (durva), bugris, faragatlan, bárdolatlan, műveletlen, parlagi, durva, elmaradott, pórias, bumfordi, otromba (bizalmas), prosztó (szleng), bunkó, furkó (durva), durung, tuskó (bizalmas), bumburnyák, ekeferkó (szleng), kapa (szleng), tahó (bizalmas), tapír (szleng), gyökér (szleng)

reuma

főnév
  • csúz (régies), ízületi bántalom, csontfájás (tájnyelvi)

tudott

melléknév
  • tudvalevő, ismert, közismert, ismeretes, nyilvános

ülésezik

ige
  • ülést tart, gyűlésezik, összeül, értekezik, tanácskozik, tárgyal, ül (régies)

ismétel

ige
  • utánamond, visszhangoz, hajtogat, hajt (tájnyelvi), hangoztat, mondogat, szajkóz (bizalmas), verkliz, kérődzik (valamin) (bizalmas)
  • gyakorol, bifláz, magol, sulykol
  • újráz, repetál (bizalmas)
  • (osztályt) újra jár

vita

főnév
  • nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség
  • tollharc, pennaháború (régies)
  • civódás, kocódás (tájnyelvi), marakodás, veszekedés, összeszólalkozás, összezördülés, affér (bizalmas), szóváltás, perpatvar, patália
  • megbeszélés, megtárgyalás, tanácskozás
  • vitázás, disputa (régies), polémia (idegen), purparlé (bizalmas), diszkusszió (választékos)

természeti

melléknév
  • természetes, eredeti, öröklött, veleszületett, természet adta
  • primitív, vad

távbeszélőkészülék

főnév
  • telefon, telefonkészülék, telefonállomás, távrecsegő (tréfás)

totyog

ige
  • csoszog, tötyög (bizalmas), tötyörög (bizalmas), tipeg, tityeg-totyog (tájnyelvi)

visszaesik

ige
  • visszabukik, visszahanyatlik, visszahull, visszazuhan, visszapottyan, visszahuppan
  • visszacsúszik, visszasüllyed
  • recidivál (idegen), súlyosbodik
  • csökken, megcsappan, megfogyatkozik, kisebbedik, gyengül, hanyatlik, enyhül, mérséklődik, elmarad, visszamegy
  • elkorcsosodik, elfajul, elsatnyul, degenerálódik (szaknyelvi), visszafejlődik

tevékenység

főnév
  • tevékenykedés, cselekvés, ténykedés, munka, munkálkodás, működés, elfoglaltság, sürgés-forgás, aktivitás

szigorú

melléknév
  • kemény, erélyes, rigorózus (idegen), merev, erőskezű, keménykezű, keményszívű, kőszívű, vaskezű, katonás, rideg
  • drákói
  • súlyos, kemény, komoly
  • zord, hideg, fagyos, kemény
  • (régies): szegényes, szűkölködő, sanyarú
  • (régies): kietlen, elhagyatott, kopár

töpreng

ige
  • töprenkedik, gondolkozik, meghány-vet, elmélkedik, tűnődik, meditál, fontolgat, latolgat, morfondírozik, forgat a fejében, morfondíroz, problémázik (bizalmas), rágódik, kérődzik (valamin) (bizalmas), spekulál, studíroz (bizalmas), tanakodik, tépelődik, kotlik (valamin), töri a fejét (valamin), jár az esze (valamin), bölcselkedik, dévánkozik (tájnyelvi), bucsálódik (tájnyelvi), tusakodik, filózik (szleng) Sz: feltekeri az eszét; gondolkodik, mint egy mennykő a faluvégen; gondolkozik, mintha rábízták volna az ország dolgát; spekulál, mint a macska az üres padláson; szeget üt a fejébe; töri a csontvágót

visszavágó

főnév
  • revans (idegen)