útközben szinonimái

határozószó
  • menet közben, az úton

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hektoliter

főnév
  • hektó (bizalmas), hl

csendesedik, csöndes

ige
  • csendesül, halkul, csitul, elhallgat, elnémul, elpilled, csendül (tájnyelvi), csihed (tájnyelvi)
  • csökken, enyhül, mérséklődik, csillapodik, alábbszáll, alábbhagy, szelídül, szűnik, (szél) elül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a útközben szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tülekedés

főnév
  • tolongás, tolakodás, furakodás, nyomulás, lökdösődés, dulakodás, pankráció (bizalmas), közelharc, lökedelem (tájnyelvi), gyúródás (tájnyelvi), tumultus

tekintve

határozószó
  • lényegében, lényege szerint, valójában
  • tekintetbe véve, számba véve, számot vetve, figyelembe véve, tekintettel (valamire), alapjában, mivelhogy, gyakorlatilag, jóformán, tulajdonképpen(valamitől)

társadalomrajz

főnév
  • társadalomábrázolás, szociográfia

szétomlik

ige
  • szétmállik, szétesik, széthull, szétmegy
  • (haj): elomlik, szétterül

undorító

melléknév
  • utálatos, visszataszító, gusztustalan, irtózatos, irtóztató, iszonyatos, iszonytató, csömörletes (régies), undok, émelyítő, ocsmány, gyűlöletes, köpedelem, förtelmes, fertelmes, elrémítő, ronda, randa, csúnya, rusnya, moslék, undi (bizalmas)
  • dögletes, tetves, puruttya (tájnyelvi), mocskos, szennyes, piszkos, bűzös, büdös
  • kellemetlen, közönséges Sz: olyan szép, mint a segg szüretkor (durva)

vastag

melléknév
  • vaskos, köpcös, testes, tömzsi, zömök, kövér, hízott, zsíros, hájas, duzzadt, idomtalan, cupák (tájnyelvi), bucó (tájnyelvi)
  • izmos, derék, húsos, termetes, masszív
  • széles
  • sűrű, tömény, áthatolhatatlan
  • (hang): mély, öblös, dörmögő
  • trágár, durva, obszcén, goromba, nyers, sértő
  • (szleng): pénzes, gazdag
  • (tájnyelvi): terhes, viselős, állapotos

spicc2

főnév
  • (bizalmas): mámor, kapatosság

sitt1

főnév
  • törmelék, szemét, hulladék, málladék, omladék, rom

oltalmaz

ige
  • óv, véd, védelmez, őriz, pártol, pártfogol, gyámolít, segít, támogat, patronál

szaggat

ige
  • tép, tépáz, szakít, marcangol, tépked, tépdes, tépász (tájnyelvi), cibál, metél, csupál (tájnyelvi), gyimál (tájnyelvi), ribál (tájnyelvi)
  • nyű, rongál, rongyol, nyüstöl (tájnyelvi), koptat(valamire)
  • hasogat, lüktet, kínoz, gyötör, mardos, szúr, nyilallik

végtisztesség

főnév
  • temetés, gyászszertartás

visszamegy

ige
  • visszaballag, visszabattyog, visszabandukol, visszabaktat, visszakullog, visszakutyagol, visszacammog, visszamászik, visszadöcög, visszatántorog, visszatámolyog, visszasompolyog, visszasomfordál, visszatipeg, visszatotyog, visszaslattyog, visszalejt, visszagyalogol, visszautazik, visszafárad, visszavonul, visszatér
  • visszavezet, visszanyúlik, visszavisz
  • csökken, visszahúzódik, lelohad, lelappad (tájnyelvi), visszaesik, hanyatlik, redukálódik, alábbhagy
  • süllyed, alábbszáll, leszáll
  • felbomlik, szétmegy, meghiúsul

kesernyés

melléknév
  • fanyar, keserédes, keserés (tájnyelvi), kesernyős (tájnyelvi), keserőcske (tájnyelvi)
  • epés, gúnyos, maró, metsző, éles, szúró, szarkasztikus (választékos), fullánkos, gonoszkodó, csúfondáros

utóhatás

főnév
  • utórezgés, következmény, eredmény, folyomány, kimenetel
  • utóíz

turf

főnév
  • (szaknyelvi): lóverseny

választott

főnév, melléknév
  • kiszemelt, kiválasztott
  • szerelmes, kedves, jövendőbeli, jegyes
  • mátka, menyasszony, menyasszonyjelölt
  • vőlegény, vőlegényjelölt

ülésszak

főnév
  • szesszió (idegen)

ten

névmás
  • (régies): saját, tulajdon, önnön

vándorlás

főnév
  • kóborlás, csavargás (pejoratív), bolyongás, kószálás, csatangolás, barangolás, kalandozás, helyváltoztatás
  • vándorút (választékos), zarándokság (tájnyelvi), peregrináció (idegen)
  • kivándorlás, emigráció, bevándorlás, immigráció (idegen)
  • (madaraké): költözés, elszállás