undorító szinonimái

melléknév
  • utálatos, visszataszító, gusztustalan, irtózatos, irtóztató, iszonyatos, iszonytató, csömörletes (régies), undok, émelyítő, ocsmány, gyűlöletes, köpedelem, förtelmes, fertelmes, elrémítő, ronda, randa, csúnya, rusnya, moslék, undi (bizalmas)
  • dögletes, tetves, puruttya (tájnyelvi), mocskos, szennyes, piszkos, bűzös, büdös
  • kellemetlen, közönséges Sz: olyan szép, mint a segg szüretkor (durva)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

geológus

főnév
  • (szaknyelvi): földtantudós, geológ (régies)

tarhál

ige
  • (szleng): kéreget, koldul, kérincsél, kunyerál, kunyizik (bizalmas), kuncsorog, tányéroz, kilincsel, házal, lejmol (szleng), potyázik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a undorító szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tudományszak

főnév
  • szaktudomány, tudományág, tudományterület, diszciplína

távirányítás

főnév
  • távvezérlés

tanonc

főnév
  • segéd, inas, gyakornok
  • tanítvány, diák, növendék, tanuló

szépül

ige
  • csinosodik, ékesül

tűzkő

főnév
  • kovakő (régies), kova (régies), tűzkova (régies), koha (régies)

változó I.

melléknév
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, bizonytalan, hullámzó, csapongó, flexibilis (idegen), variábilis (idegen), vátavete (tájnyelvi)
  • kialakulatlan, mozgó, ingadozó, labilis, oszcilláló (idegen)
  • forgandó
  • módosuló, átalakuló, formálódó

sokáig

határozószó
  • soká (bizalmas), hosszú ideig, hosszan, huzamosan, tartósan, kitartóan
  • unos-untig (bizalmas), unalomig (bizalmas), időtlen időkig, a végtelenségig, a végletekig, untig-fáradtig (tájnyelvi), orrvérzésig (szleng)

sereglik

ige
  • gyűlik, gyülekezik, csoportosul, összejön (bizalmas), összeverődik
  • tódul, csődül, özönlik, árad, ömlik

odasereglik

ige
  • odaözönlik, odacsődül, odacsoportosul, odatódul, egybecsődül

súlytalan

melléknév
  • könnyű, habkönnyű, leheletkönnyű, pille
  • lényegtelen, jelentéktelen, bagatell
  • hangsúlytalan, nyomatéktalan

vastaps

főnév
  • tapsvihar, tapsorkán
  • ováció

villog

ige
  • villódzik, villózik, csillog, csillámlik, tündörög (tájnyelvi)
  • (szem): szikrázik
  • sugárzik, tündöklik
  • fehérlik
  • (szleng): remekel, brillírozik, sziporkázik

kér

ige
  • kíván, könyörög, kunyerál, pitizik, instál (régies), kérlel, rimánkodik, esdekel, esd, esedezik, eseng (választékos)
  • felszólít, felhív, figyelmeztet
  • felkér, megkér
  • hívat, hozat, rendel
  • kérvényez, kérelmez, igényel, folyamodik, apellál (régies), petíciózik (választékos), instanciázik (tájnyelvi)

unokanővér

főnév
  • unokanéne
  • unokahúg

tromf

főnév
  • adu, ütőkártya
  • ellenérv, érv, visszavágás, replika (régies), ellenargumentum (régies)

vadászház

főnév
  • vadászlak, vadászkunyhó, vadásztanya
  • vadászkastély

útközben

határozószó
  • menet közben, az úton

tejes I.

melléknév
  • gyenge, zsenge, szopós (malac)
  • omlós, omló, porhanyós, foszlós, lágy, puha, kocsonyaszerű (malachús)

valamelyest

határozószó
  • némileg, némiképp, némiképpen, valamennyire, félig-meddig, egy kissé, egy kicsit, kisség (tájnyelvi)