úr szinonimái

főnév
  • uralkodó, parancsoló
  • főúr, nemes, hatalmasság, földesúr, uraság
  • úriember, gavallér (régies)
  • gazda, birtokos, tulajdonos, munkáltató
  • férj
  • Isten, Teremtő, Mindenható

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

folyamodik

ige
  • (valamiért): kér, pályázik, kérelmez, apellál, kérvényez, fordul (valakihez), esedezik, könyörög, fellebbez, kérelmet terjeszt elő, benyújt, instanciázik (régies), peticionál (régies)
  • (valakihez): felhasznál, alkalmaz

maradvány

főnév
  • csonk, csökevény
  • rom, düledék (választékos), omladék
  • maradék, hulladék, reliktum (idegen)
  • utód, ivadék, leszármazott, sarj (választékos)
  • többlet, fölösleg, szaldó (szaknyelvi)
  • reziduum (szaknyelvi)
  • ősmaradvány, kövület (szaknyelvi), fosszília
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a úr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tulajdonít

ige
  • származtat
  • okol, fölró, betud, számlájára ír

távollátó

melléknév, főnév
  • messzelátó

tanulmány

főnév
  • tanulás, stúdium
  • értekezés, közlemény, esszé, opus (választékos), dolgozat, cikk, disszertáció, etűd (idegen), traktátum (régies)
  • monográfia
  • vizsgálódás, búvárkodás, kutatás

szerencsejáték

főnév
  • hazárdjáték, lottó, lutri (régies), tombola, sorsjáték, fogadás

udvariasság

főnév
  • előzékenység, figyelem, figyelmesség, tapintat, szívesség, illendőség, lovagiasság, körültekintés, gavalléria (régies), tisztességadás (régies), tisztességtudás, illem, illedelmesség, galantéria (régies)

vámtarifa

főnév
  • vámdíjszabás, vámdíjtétel
  • vámdíj, vámilleték

sólya

főnév
  • hajócsúsztató, csúszda (szaknyelvi)
  • hajófelvonó, szlip (szaknyelvi)

sertéskaraj

főnév
  • sertésborda, disznókaraj, oldalas, karmonádli (idegen)

odavaló

melléknév
  • ottani, ott született, helybeli, odavalósi (tájnyelvi), őshonos, őslakó
  • belföldi, bennszülött, hazai, honi
  • odaillő, helyénvaló, arravaló, illő, helytálló, találó, odavágó, helyes, illendő
  • rátermett, alkalmas

suttog

ige
  • sugdos, sustorog, sugdolódzik, susmog (tájnyelvi), susmusol (bizalmas), pusmog, mormol, sziszeg, csendeleg (tájnyelvi), pusmotol (tájnyelvi), sutyorog (bizalmas), setteg (tájnyelvi), setyepetyál (tájnyelvi), sopotyál (tájnyelvi)
  • susog, zizeg, zümmög
  • sugdolózik, súg, rebesget, setesutál (tájnyelvi)
  • pletykál, híresztel, terjeszt

véd1

ige
  • kímél, őriz, vigyáz, ügyel, óv, megóv, oltalmaz, védelmez, fedez, menedéket nyújt, betakar, felfog, elszigetel, elzár, körülvesz, ment
  • biztosít
  • pártol, pártfogol, segít, támogat, gyámolít, istápol, áll (valaki mellett), szárnyai alá vesz
  • képvisel, igazol, tisztáz
  • elhárít, hárít, visszaver, kivéd

virágtalan

melléknév
  • virág nélküli
  • örömtelen, kietlen, sivár
  • meddő, terméketlen, paszkonca (tájnyelvi)
  • (választékos): díszítetlen, egyszerű

kereken

határozószó
  • nyíltan, magyarán, áperte (régies), őszintén, nyersen, határozottan, kerek perec, egyenesen, kifejezetten, becsületesen, kendőzetlenül, világosan, tisztán, direkt, apodiktikusan (idegen), bátran, kategorikusan (idegen), feketén-fehéren, félreérthetetlenül, szókimondóan

uraskodik

ige
  • urizál, adja az urat, előkelősködik
  • (régies): uralkodik

tubákol

ige
  • burnótozik, szippant

vadon II.

melléknév
  • zord, elhagyott, kietlen, vad, járatlan (régies)

utolsósorban

határozószó
  • végül is, utoljára

tekerő

főnév
  • (tájnyelvi): forgólant, tekerőlant, nyenyere, kolduslant (tájnyelvi)
  • csörlő

választmány

főnév
  • vezetőség, bizottság, bizottmány, testület, tanács, grémium (idegen)