meggazdagodik, megga szinonimái

ige
  • megvagyonosodik, megszedi magát, megtollasodik (bizalmas), feltör, jómódba jut, vagyont szerez, megszalad, meggazdagul, megszerzi magát (tájnyelvi), megboldogodik (tájnyelvi), megpelyhesedik (tájnyelvi) Sz: kincsre talált kertjében; megfogja az anyját; megtelt már a begye; felkapaszkodott az uborkafára

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

raboskodik

ige
  • ül (bizalmas), be van börtönözve, le van csukva, rabságban van, börtönben ül, hűvösön van, hűsöl (szleng)

rövid I.

melléknév
  • kurta, rövidke, arasznyi, nyúlfarknyi, rövides, kurtácska, kis, bokorugró, mini (bizalmas), kusza (tájnyelvi) Sz: akkora, mint a nyúl farka; akkora, mint egy veréblépés; hosszú, mint a téli nap karácsony felé; kurta, mint a barátgatya (ruhadarab)
  • múló, múlékony, mulandó, tűnő, tünékeny, röpke, pillanatnyi, kérészéletű, tiszavirág-életű, efemer (idegen)
  • szűkszavú, tömör, lakonikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meggazdagodik, megga szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mechanikus I.

melléknév
  • erőművi (régies), gépi, önműködő, automata
  • gépies, ösztönös, ösztönszerű
  • lélekölő, lélektelen, érdektelen, mechanisztikus (idegen)

leégés

melléknév
  • lesülés, lepirulás
  • elhamvadás, elpusztulás
  • (szleng): bukás, kudarc, balszerencse, balsiker, sikertelenség, fiaskó, csőd
  • felsülés, megszégyenülés, bukta (szleng)

lakó

főnév
  • bérlő, albérlő, szobaúr (régies), bérbe vevő
  • lakos, állampolgár, honpolgár, adófizető

konviktus

főnév
  • diákotthon, internátus, kollégium, pedagógium (régies)
  • papnevelde, szeminárium (régies)

megél

ige
  • kijön, elvan, eltengődik, eltengeti magát, eléldegél, elboldogul, megvan, egzisztál (idegen), fenntartja magát
  • (valami valahol): tenyészik, nő, terem
  • (tájnyelvi): életben marad, tovább él
  • megér, elél (valameddig)

megtéveszt

ige
  • félrevezet, blöfföl (bizalmas), bolondít, álcáz, megcsal, becsap, rászed, átejt, felültet (bizalmas), lóvá tesz, dezorientál (idegen), ámít, konfundál (választékos), bepaliz (bizalmas), orránál fogva vezet, szédít (bizalmas), hiteget, áltat, beugrat, bolonddá tesz, átráz (bizalmas), átdob (szleng), átver (bizalmas), túljár az eszén, kijátszik

világűr

főnév
  • kozmosz, éter, űr, bolygóközi térség, univerzum

kiegyenesedik

ige
  • felemelkedik, felegyenesedik, kihúzza magát, kinyújtózik, kifeszíti a derekát

ketyeg

ige
  • tiktakol, pötyög, ketyetel (tájnyelvi), klattyog (tájnyelvi), pityeg (tájnyelvi), kotyog (tájnyelvi), perceg

hadihajó

főnév
  • csatahajó, cirkáló, ágyúnaszád, naszád, repülőgép-anyahajó, monitor (szaknyelvi), korvett (régies)

kilégzés

főnév
  • exspiráció (szaknyelvi), kilélegzés

melegágy

főnév
  • (pejoratív): táptalaj, tenyésztalaj, termőtalaj
  • melegház, üvegház, orangerie (idegen)

monostor

főnév
  • kolostor, rendház, apátság, szerzetház (régies), monasztérium (régies)

bútorhuzat

főnév
  • bútorszövet, üléshuzat, bútorkárpit, kárpit

pecsétnyomó

főnév
  • bélyegző
  • pecsétgyűrű

okulás

főnév
  • tanulság, tapasztalat, tapasztalás, megfigyelés, észlelés, empíria (választékos), obszerváció (régies)
  • lecke

meggyengül

ige
  • elgyengül, ellankad, sorvad, megtörik, meghervad, megtörődik
  • megfogyatkozik, megcsappan, lehanyatlik
  • alábbhagy, ellanyhul, lelohad

mászkál

ige
  • csúszik-mászik, csúszkál
  • kószál, csavarog, cselleng, ténfereg, ődöng, kódorog, téblábol, bácorog (tájnyelvi), mászkerál (tájnyelvi), lötyög (bizalmas), lóg (bizalmas), császkál
  • járkál, jön-megy, jár-kel

megrág

ige
  • összerág, megrágcsál, megropogtat, megharapdál, beleharapdál, rágódik, rágicsál
  • megízlel, megkóstol (bort)
  • kirág, szétrág, kimar, összeharapdál
  • (bizalmas): megfontol, átgondol, mérlegel, latolgat, morfondírozik

odaillő

melléknév
  • odavaló, hozzáillő, beleillő
  • helyénvaló, találó, alkalomszerű, alkalmas, szalonképes, adekvát, megfelelő, helyes, ildomos (választékos)

megítél

ige
  • értékel, elbírál, ítéletet alkot, bírál, megállapít, jellemez, minősít, felmér, felbecsül, kimond, kinyilvánít, állást foglal, megvizsgál
  • elítél, ítélkezik (valaki fölött), kritizál, megbírál, kifogásol, ócsárol, becsmérel, leszól, leránt (bizalmas), szapul (bizalmas)
  • elrendel, odaítél, odaad

légtornász

főnév
  • kötéltáncos, akrobata, artista, trapézművész

megszeg

ige
  • kettévág, felvág, megvág, megmetsz (tájnyelvi), megszel, felszel, megkezd, megtör
  • áthág, megsért, semmibe vesz, elrúg, fölrúg, kijátszik, megtör, túllép, átlép, violál (régies)
  • (megszegi magát) (tájnyelvi): megmakacsolja magát

okol

ige
  • hibáztat, szemére hány, elítél, kritizál, vádol, fedd, megró, vet (valakire) (régies)