átcsúszik szinonimái

ige
  • átkúszik, átbújik, átmegy, átsiklik, átvergődik, átevickél

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ihaj

indulatszó
  • csuhaj, sej-haj, sejehaj, ihaj-tyuhaj

bárhogy, bárhogyan

határozószó
  • akárhogy, akárhogyan (választékos), bármiképpen, akármiképpen, bárhogy is, akárhogy is, bármi módon, bármilyen módon, akármilyen módon, bármint (választékos)
  • bármennyire, akármennyire
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a átcsúszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ápolónő

főnév
  • ápolónővér, gondozónő, nővér, nővérke, kedvesnővér (régies), madám (régies), sveszti (bizalmas)

árubehozatal

főnév
  • import, behozatal

becsípett

melléknév
  • ittas, italos, itókás (tájnyelvi), boros, beborozott, beszeszelt, szeszes, becsiccsentett (bizalmas), kapatos, mólés (bizalmas), pityókás (bizalmas), bepityókázott (bizalmas), mámoros, kótyagos, spicces, borgőzös, borközi állapotban van, tütüs, illuminált, van benne egy kicsi (bizalmas), van benne egy kis nyomás (szleng), gazos a feje (tájnyelvi) Sz: fejébe állt Boris néni; nagy fejjel van (tájnyelvi); meleg már a füle töve (tréfás); fél keréken van (tájnyelvi); fél kengyelben áll (tájnyelvi)

jog

főnév
  • örökség, juss (tájnyelvi)
  • igény (valamire), jogosultság, jogigény, jogcím
  • jogtudomány
  • jogrend
  • lehetőség, illetékesség
  • felhatalmazás, jogosítvány

beint

ige
  • behív, behí (tájnyelvi)
  • (valakinek) (szleng): elutasít Sz: elküld a fenébe (szleng); elküld a francba (szleng); elküld a pokolba; elküld melegebb éghajlatra (szleng)

bevált1

ige
  • felvált, átvált, becserél, konvertál (szaknyelvi)
  • beteljesít, kielégít, valóra vált, teljesít, megvalósít

egyidős

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)

csengő, csöngő I.

melléknév
  • csilingelő, pengő, zengő, zengzetes, bongó
  • érces, éles, tiszta, metsző, hallatos (régies), hangzó, sonorus (idegen)

átépít

ige
  • átalakít, felújít, renovál, korszerűsít, modernizál, újjáépít
  • átrendez, átszervez, átstrukturál

antipatikus

melléknév
  • ellenszenves, visszataszító, kiállhatatlan

balga

melléknév
  • együgyű, ostoba, naiv, botor, buta, dőre, balgatag, oktondi, bárgyú, gyermeteg, butus, bolond, értetlen, tudatlan, tökkelütött, fajankó
  • oktalan, sületlen

császármetszés

főnév
  • császár (bizalmas), metrotomia (szaknyelvi), sectio caesarea (szaknyelvi)
  • (régies): huszárvágás

átok

főnév
  • rontás, csapás, kárhozat, rossz kívánság, szitok, átkozódás, átkozat (régies), gyalázat, romlás, balsors, balszerencse, balvégzet (régies), szerencsétlenség, baj, vész, veszedelem, gyötrelem, nyomorúság, pusztulás, betegség, kór, métely, kín, maledikció (régies)(régies)
  • (egyházi): kiközösítés, kiátkozás, anatéma (idegen), interdiktum (idegen)

barikád

főnév
  • torlasz, akadály, útakadály, korlát, kordon, sorompó, kerítés, védőfal

csempe2

melléknév
  • (régies): törött, csorbult, csorba
  • (régies): hazug, csaló, csalárd
  • (száj): görbe, pittyedt, biggyedt, félreálló