raport jelentése

  • kihallgatás, jelentéstétel
  • német Rapportfrancia rapport ‘ua.’ ← rapporter ‘visszahoz, beszámol, jelentést tesz’: latin re- ‘vissza’| ad- ‘hozzá’ | portare ‘visz’
  • lásd még: riport

További hasznos idegen szavak

kvietista

  • vallás a kvietizmus híve
  • német Quietist ‘ua.’, lásd még: kvietizmus

orgazmus

  • orvosi a nemi kéjérzés csúcspontja
  • tudományos latin orgasmus ‘ua.’ ← görög orgaszmosz ‘felgerjedés’ ← orgaó ‘nedvektől duzzad, felgerjed’ ← orgé ‘szenvedély, indulat’
A raport és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

metateória

  • tudomány egy tudomány fogalmainak rendszerét magasabb szinten, formalizáltan vizsgáló tudomány (mint metalogika, metamatematika stb.)
  • lásd még: meta-, teória

diftongus

  • nyelvtan kettőshangzó, egy szótagot alkotó két magánhangzó
  • tudományos latin diphthongus ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszeres’ | phthongosz ‘hang’ ← phthengomai ‘hangot ad, beszél’
  • lásd még: apoftegma

nebuló

  • kisdiák, lurkó
  • latin nagyító képzős nebulo, nebulonis ‘széltoló, semmirekellő’, tkp. ‘nagy felhő’, lásd még: nebula

oxiológia

  • orvosi az elsősegélynyújtás és a gyors életmentő beavatkozások tudománya és gyakorlata
  • tudományos latin oxyologia ‘ua.’: görög oxüsz ‘éles, gyors, válságos’ | lásd még: -lógia

infuzóriák

  • állattan ázalékállatok
  • tudományos latin többes szám semlegesnemű infusoria ‘ua.’ ← infusorius ‘vizes oldatból való’, lásd még: infúzum

indukál

  • előidéz
  • villamosság (áramot) gerjeszt
  • filozófia az egyes esetről az általánosra következtet
  • német induzieren ‘ua.’ ← latin inducere, inductum ‘bevezet, színre hoz, rávesz’: in- ‘be’ | ducere ‘vezet’
  • lásd még: duce

apothe-

apologetika

  • vallás hitvédelem, hitvédelemtan, a keresztény hittudomány ága, amely a vallási tételek igazolására és az ellenük felhozott észérvek cáfolatára törekszik
  • tudományos latin apologetica (ars) ‘a hitvédelem (tudománya)’ ← görög apologétikosz ‘védekező’ ← apologeomai ‘védekezik’: apo- ‘el’ | legomai ‘beszél’

glóriola

  • művészet dicsfény, fénykör, sugárkoszorú szentek feje körül képzőművészeti ábrázolásokon
  • latin kicsinyítő képzős gloriola ‘ua.’ ← gloria ‘dicsőség, fénykoszorú’

keratózis

  • orvosi elszarusodás
  • tudományos latin ceratosis ‘ua.’: görög kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

fizimiska

  • tréfás arc, ábrázat, pofa, arckifejezés
  • lásd még: fiziognómia

ablativus

kiejtése: ablatívusz
  • nyelvtan a latin névszóragozás ötödik esete, határozói eset
  • nyelvtan az eltávolodást kifejező rag vagy viszonyszó és a névszó együttese más nyelvben
  • latin (casus) ablativus ‘elvivő (eset)’: abferre, ablatum ‘elvisz’: ab- ‘el’ | ferre ‘visz’
  • lásd még: abláció

elektronaffinitás

  • kémia egyes oxidáló anyagoknak elektronbefogadó képessége
  • magfizika egy mólnyi negatív ionnak semleges atomból való képzéséhez szükséges energia
  • lásd még: elektron1, affinitás

impresszionábilis

  • fogékony, érzékeny
  • német impressionabelfrancia impressionnable ‘ua.’, lásd még: impresszionál