hidrémia jelentése

  • orvosi vérhígulás, vízvérűség
  • tudományos latin hydraemia ‘ua.’: göröghüdór, hüdrosz ‘víz’ | haima ‘vér’

További hasznos idegen szavak

dihibrid

  • genetika olyan keresztezett egyed, amely két génpárban tér el a szülőktől
  • görög di(sz)- ‘kétszer’ | lásd még: hibrid
A hidrémia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kategorikus imperatívusz

  • filozófia a bennünk élő erkölcsi érzék feltétlen parancsa a kanti erkölcsbölcseletben
  • átvitt értelemben ellentmondást nem tűrő parancsadás
  • tudományos latin categoricus imperativus ‘ua.’, lásd még: kategorikus, imperativus

invesztigáció

  • + nyomozás, kutatás
  • latin investigatio ‘ua.’ ← investigare ‘kinyomoz’: in- ‘bele’ | vestigium ‘lábnyom’

poétika

  • irodalom költészet, verstan, költészettan
  • műfajelmélet
  • latin (ars) poeticagörög poiétiké (tekhné) ‘költői (mesterség)’, lásd még: poetikus

konspiráció

  • összeesküvés
  • titkos (politikai) szervezkedés
  • az ilyen szervezkedéshez szükséges titoktartás és más biztonsági rendszabályok
  • latin conspiratio ‘ua.’, lásd még: konspirál

sporofillum

  • növénytan sporangiumokat hordozó levél
  • tudományos latin, ‘ua.’ sporophyllum ‘ua.’: lásd még: spóra | görög phüllon ‘növény’

nominalista

  • főnév filozófia a nominalizmus híve
  • melléknév e felfogással kapcsolatos
  • német Nominalist, nominalistisch ‘ua.’

pinocita

  • biológia oldott anyagot felvevő sejt
  • tudományos latin pinocyta ‘ua.’: görög peina ‘éhség, mohóság’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’

klorotikus

  • orvosi sápkóros, vérszegény
  • tudományos latin chloroticus ‘ua.’, tkp. ‘zöldes’: görög khlórotész ‘söldessárga szín’ ← khlórosz ‘zöldessárga’

erodál

  • geológia (víz földfelszínt) lehord, lepusztít, lekoptat
  • átvitt értelemben elkoptat, felmorzsol
  • német erodierenfrancia éroder ‘ua.’ ← késő latin erodere, erosum ‘lerág’: e(x) ‘el, le’ | rodere ‘rág’
  • lásd még: korrodál

egodiasztolé

  • lélektan nagyzásos téveseszme, az én kóros túlértékelése
  • tudományos latin egodiastole ‘ua.’, tkp. ‘én-kitágulás’, lásd még: egó, diasztolé

konvencionális

  • egyezményes
  • megszokott, közkeletű, hagyományos, bevett
  • megmerevedett, ósdi, elcsépelt
  • semmitmondó, elkoptatott
  • német konventionellfrancia conventionnel ‘ua.’, lásd még: konvenció

romanista

  • nyelvtan a román vagy újlatin nyelvek és irodalmak tudósa
  • művészet a romanizmus irányzatának követője
  • német Romanist, lásd még: romanisztika

parotitisz

  • orvosi fültőmirigy-gyulladás, mumpsz
  • tudományos latin parotitis ‘ua.’: lásd még: parotisz | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

litografál

  • művészet kőnyomatot készít
  • nyomdászat kőnyomtatással sokszorosít
  • német lighographieren ‘ua.’, lásd még: litográfia