facioplégia jelentése

  • orvosi arcbénulás
  • tudományos latin facioplegia ‘ua.’: facies ‘arc’ | görög plégé ‘ütés, csapás’

További hasznos idegen szavak

A facioplégia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

báresz(geld)

  • kereskedelem, bizalmas készpénz
  • német bares Geld ‘ua.’: bar ‘csupasz, csupa’ | Geld ‘pénz’

idiofon

  • nyelvtan szótagismétléssel vagy a szótő ismételgetésével keletkezett hangfestő szó (főleg a délkelet-ázsiai és afrikai nyelvekben, pl. beriberi, hula-hula)
  • zene olyan hangszer, amelynek hangadása saját anyagának rugalmasságán alapul (ilyenek az ütőhangszerek)
  • német idiophon ‘ua.’: görög idiosz ‘külön, saját’ | phóné ‘hang’

alkoholát

  • kémia olyan sójellegű alkoholszármazék, amelyben a hidroxilgyök hidrogénje helyébe fématom lép
  • német Alkoholat ‘ua.’: lásd még: alkohol | -át (sóra utaló toldalék)

par avion

  • légipostával (postai jelzés)
  • francia, ‘repülővel’: parlatin per ‘által’ | nagyító képzős avion ‘repülőgép’ ← latin avis ‘madár’

propelláns

epigonizmus

  • irodalom, művészet korábbi minták szolgai utánzása, az eredetiség és átütő tehetség hiánya az alkotásban
  • tudományos latin epigonismus ‘ua.’, lásd még: epigon, -izmus

drukk

  • bizalmas szorongás, izgalom, félsz
  • német Druck ‘szorítás, nyomás, szorongás’

szeparátum

  • nyomdászat különlenyomat folyóiratban megjelent írásból
  • latin (exemplum) separatum ‘külön, elkülönített (példány)’, lásd még: szeparál

hiragana

  • nyelvtan a kínai írásjelekből kifejlesztett japán szótagírás
  • japán, ‘sima szótagírás’: hira ‘egyszerű’ | kana ‘szótagírás’
  • lásd még: kana, katakana

koincidens

  • egyező, egybeeső
  • egyszerre előforduló
  • középkori latin coincidens, coincidentis ‘ua.’, lásd még: koincidál

priznic

  • orvosi állott vizes borogatás láz csillapítására
  • V. Priessnitz osztrák természetgyógyász nevéről

retusőr

  • retusálást végző szakember
  • német Retuscheurfrancia retoucheur ‘ua.’, lásd még: retusál

hemato-

  • (tudományos összetételek előtagjaként) a vérrel kapcsolatos, vér-
  • görög haima, haimatosz ‘vér’