Idegenszótár

aleatorius jelentése

  • kockázatos
  • jogtudomány az anyagi kockázat vállalását mindkét részről rögzítő (szerződés)
  • latin, ‘kockajátékhoz tartozó’ ← aleator ‘kockajátékos’ ← alea ‘kocka

További hasznos idegen szavak

prejudícium

  • jogtudomány előítélet, elfogultság
  • + jogelőzmény
  • latin praeiudicium ‘ua.’, lásd még: prejudikál

hipabisszikus

  • geológia közepes mélységben képződő
  • német hypabyssisch ‘ua.’: görög hüpo ‘alatt’ | lásd még: abisszikus
A aleatorius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kopíroz

  • másol
  • utánoz, követ, majmol, koppint
  • német kopieren ← középkori latin copiare ‘másol’, lásd még: kópia

kromoplasztisz

  • biológia növényekben előforduló sárga vagy vörös színtest, az ősszel elszíneződő levelek színanyaga
  • tudományos latin chromoplastis ‘ua.’: lásd még: kromo- | görög plasztosz ‘megformált’ ← plasszó ‘gyúr, formáz’

quieto

kiejtése: kvietó
  • zene nyugodtan (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← latin quietus, lásd még: kvietál

geotermika

  • tudomány a geofizikának az az ága, amely a Föld belsejének keletkezésében és fejlődésében jelentős szerepet játszott hőfolyamatokkal foglalkozik
  • német Geothermik ‘ua.’: lásd még: geo- | görög thermikosz ‘a hővel kapcsolatos’ ← thermé ‘hő’

kriticizmus

  • kritikai hajlam
  • filozófia a kanti észkritikára alapozott, a világ megismerhetőségének korlátait hangsúlyozó bölcseleti irányzat, ezek kijelölését és meghatározását követelő módszer
  • német Kritizismus ‘ua.’, lásd még: kritikus, -izmus

opponál

  • ellenszegül, ellenáll, ellentmond
  • latin opponere, oppositum, tkp. ob-ponere ‘szembeállít, ellene vet’: ob- ‘ellen, szembe’ | ponere ‘helyez’
  • lásd még: exponál, imponál, komponál, transzponál

gyeszjatyina

  • orosz területmérték, kb. egy hektár
  • orosz. ‘ua.’ ← djeszjatj ‘tíz’

entelekheia

  • filozófia az arisztotelészi tan szerint a természeti jelenségek és minden létező ama vonása, hogy magában hordja fejlődésének belső célját
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘aminek célja önmagában van’: en- ‘benne’ | telosz ‘cél’ | ekhó ‘bír’

salvus conductus

kiejtése: szalvusz konduktusz
  • menedéklevél, oltalomlevél
  • latin, ‘ua.’: salvus ‘ép, sértetlen, megmentett’ | conductus ‘elvezetés’ ← conducere, conductum ‘összeterel, együtt vezet’: con- ‘együtt, össze’ | ducere ‘vezet’

gillette

ocu-

odontiázis

  • orvosi fogzás
  • tudományos latin odontiasis ‘ua.’: lásd még: odont- | -ázis (folyamatra utaló toldalék)

operábilis

  • orvosi műthető, műtéttel gyógyítható
  • tudományos latin operabilis ‘ua.’ lásd még: operál

pelagianizmus

  • vallás ókori (4–5. századi) keresztény eretnekség, amely elutasította az eredeti bűn eszméjét és azt a tételt, hogy az üdvösséghez Isten kegyelme nélkülözhetetlen
  • Pelagius szerzetesnek, a mozgalom elindítójának nevéből | lásd még: -izmus